Ahogy az ország borvidékein kalandozunk, bizonyos bortípusokkal rendszeresen találkozunk, mégsem tudjuk mindig, hogy pontosan milyen követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy ezt a nevet viselhessék. Most induló sorozatunkban azokat a hazai borfajtákat vesszük sorra, amelyek eredetvédelem alatt állnak. Elsőként – aktuális témánkra tekintettel – kezdjünk rögtön az Egri bikavérrel!
Ha azt mondja valaki, hogy Toszkána közepén van egy pince, amely kizárólag syrah készítéssel foglalkozik, nem sok borbarátnak dobban meg rögtön a szíve. Érdemes azonban tudni, hogy Cortonában, hála Napóleon csapatainak, a 18. század óta jelen vannak a nemzetközi szőlőfajták, így az itt készülő syrah 1984 óta eredetvédett státuszt viselhet Cortona Syrah DOC-ként.
Elkészültek az EU-nyilvántartásba vételhez szükséges magyar bor termékleírások, ezzel a magyar borágazat fejlődése új állomásához érkezett – jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tárca sajtótájékoztatóján.
Van ott Pécs környéken egy érdekes szőlőfajta, ami sehol máshol nem otthonos. A neve: Cirfandli. Nevezük talán mindjárt Hungarikumnak – vagy inkább ne siessünk annyira? Miért nem termesztik máshol? És honnan jött eredetileg?
Ezzel az első olvasásra furcsa címmel indítjuk útjára új sorozatunkat, amelynek célja, hogy a borhoz kapcsolódó szabályozást érthető módon közelebb hozzuk a borfogyasztókhoz, bor iránt érdeklődő olvasókhoz. A sorozatot a borhoz kapcsolódó hasznos ismeretek forrásának szánjuk, hiszen az EU egységes szabályozása nyomán rövidesen új információkkal találkozhatunk a borospalackok címkéin.
Az új, egységes, európai szabályozás elsősorban a fogyasztóknak akar kedvezni, az egyszerű borfogyasztók is betekinthetnek vele a kulisszák mögé. Ezen túl az európai borok nemzetközi versenyképességet is növelheti. Saját hagyományainkra támaszkodva több száz éves fogásokat, ahogyan ma divatos szóval mondják „know-how”-t dobhatunk piacra az újvilági borcunami megállítására.
Az Európán kívül készült borok jelentős részét az európai borkedvelők számára készítik. Ezért ezek az országok minden marketingeszközt bevetnek annak érdekében, hogy az ő boraikat tegyük kosarunkba. Egy ismerős borvidékhez hasonlító név, vagy egy népszerű szőlőfajta erős vonzerő arra, hogy szemünk a címkén ragadjon. Ezzel kell felvennie a versenyt az európai bornak!
Új EU-s eredetvédelmi szabályokat kell átvennünk 2012-ig. A magyar borok eredetvédelmével kapcsolatos kérdések felvetésének még soha nem volt ennyire aktualitása, mint ma. Hiszen ma dől el, hogy holnap milyen bor kerül az asztalunkra!
A borpiaci folyamatokat hosszútávon legkarakteresebben formáló eszköznek az eredetvédelmi szabályozást tekinthetjük. Hatását nem csak a hazai, vagy a közösség belső piacán lehet majd érezni, hanem alapvető befolyása lesz az Unió nemzetközi borpiacon betöltött szerepére is.
Egy olasz juhsajt, a Piacentinu Ennese (OEM) bejegyzésével ezerre emelkedett a Bizottság által odaítélt, minőséget igazoló címkével ellátott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek száma. A minőségi termékek rendszerei keretében – a rendszerek 1992-es létrehozása óta – számos, az Európai Unión belül és kívül előállított termék került bejegyzésre
Ahogy az ország borvidékein kalandozunk, bizonyos bortípusokkal rendszeresen találkozunk, mégsem tudjuk mindig, hogy pontosan milyen követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy ezt a nevet viselhessék. Most induló sorozatunkban azokat a hazai borfajtákat vesszük sorra, amelyek eredetvédelem alatt állnak. Elsőként – aktuális témánkra tekintettel – kezdjünk rögtön az Egri bikavérrel!
Ha azt mondja valaki, hogy Toszkána közepén van egy pince, amely kizárólag syrah készítéssel foglalkozik, nem sok borbarátnak dobban meg rögtön a szíve. Érdemes azonban tudni, hogy Cortonában, hála Napóleon csapatainak, a 18. század óta jelen vannak a nemzetközi szőlőfajták, így az itt készülő syrah 1984 óta eredetvédett státuszt viselhet Cortona Syrah DOC-ként.
Elkészültek az EU-nyilvántartásba vételhez szükséges magyar bor termékleírások, ezzel a magyar borágazat fejlődése új állomásához érkezett – jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tárca sajtótájékoztatóján.
Van ott Pécs környéken egy érdekes szőlőfajta, ami sehol máshol nem otthonos. A neve: Cirfandli. Nevezük talán mindjárt Hungarikumnak – vagy inkább ne siessünk annyira? Miért nem termesztik máshol? És honnan jött eredetileg?
Ezzel az első olvasásra furcsa címmel indítjuk útjára új sorozatunkat, amelynek célja, hogy a borhoz kapcsolódó szabályozást érthető módon közelebb hozzuk a borfogyasztókhoz, bor iránt érdeklődő olvasókhoz. A sorozatot a borhoz kapcsolódó hasznos ismeretek forrásának szánjuk, hiszen az EU egységes szabályozása nyomán rövidesen új információkkal találkozhatunk a borospalackok címkéin.
Az új, egységes, európai szabályozás elsősorban a fogyasztóknak akar kedvezni, az egyszerű borfogyasztók is betekinthetnek vele a kulisszák mögé. Ezen túl az európai borok nemzetközi versenyképességet is növelheti. Saját hagyományainkra támaszkodva több száz éves fogásokat, ahogyan ma divatos szóval mondják „know-how”-t dobhatunk piacra az újvilági borcunami megállítására.
Az Európán kívül készült borok jelentős részét az európai borkedvelők számára készítik. Ezért ezek az országok minden marketingeszközt bevetnek annak érdekében, hogy az ő boraikat tegyük kosarunkba. Egy ismerős borvidékhez hasonlító név, vagy egy népszerű szőlőfajta erős vonzerő arra, hogy szemünk a címkén ragadjon. Ezzel kell felvennie a versenyt az európai bornak!
Új EU-s eredetvédelmi szabályokat kell átvennünk 2012-ig. A magyar borok eredetvédelmével kapcsolatos kérdések felvetésének még soha nem volt ennyire aktualitása, mint ma. Hiszen ma dől el, hogy holnap milyen bor kerül az asztalunkra!
A borpiaci folyamatokat hosszútávon legkarakteresebben formáló eszköznek az eredetvédelmi szabályozást tekinthetjük. Hatását nem csak a hazai, vagy a közösség belső piacán lehet majd érezni, hanem alapvető befolyása lesz az Unió nemzetközi borpiacon betöltött szerepére is.
Egy olasz juhsajt, a Piacentinu Ennese (OEM) bejegyzésével ezerre emelkedett a Bizottság által odaítélt, minőséget igazoló címkével ellátott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek száma. A minőségi termékek rendszerei keretében – a rendszerek 1992-es létrehozása óta – számos, az Európai Unión belül és kívül előállított termék került bejegyzésre
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
