Vizsgálták a növényt és borokat is
Pár éve Loire völgyi biodinamikus borászok felkéréssel fordultak a Francia Szőlészeti és Borászati Intézethez (IFV). Azt szerették volna kideríteni, a biodinamikus gazdálkodásnak milyen hatása van a bor minőségére.
Philippe Chrétien és csapata 2016-ban fogott hozzá a kísérlethez. Három organikusan művelt szőlőterületet két különböző biodinamikus készítménnyel kezeltek, majd mérték három éven keresztül a vesszők tömegét, a hajtáscsúcsok növekedését és a szőlőfürtökön, valamint az erjedő mustban található élesztők biodiverzitását. Összehasonlítási alapként kis mennyiségben fajélesztő segítségével is készítettek bort az ültetvény azon részéről, ahol nem használták az előbb említett szert.
Bár a Covid miatt a 2019-es adatok feldolgozása még várat magára, Chrétien elöljáróban annyit elmondott a vitisphere.com-nak, hogy a növény növekedését és vitalitását illetően nem lát változást azóta, hogy biodinamikus szerekre álltak át. A borok aromatikájában viszont lehet különbség, mint az kiderült abból a vaktesztből, ahol a bírák páronként kóstolták a két különböző eljárással készített bort. A 2017-es évjáratnál a hatból négy esetben a biodinamikus nyert, egy esetben nem tudott dönteni a zsűri és csak egyetlen esetben hozták ki győztesnek a „klasszikus” bort.
Francia kutatók négy éves kísérletük eredményét publikálták nemrégiben. Arra keresték a választ, a biodinamikus művelés hogyan hat a szőlőnövényre és a bor minőségére.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
