Rövidhírek a borvidékről
Champagne megsemmisítés Belgiumban
Kezdjünk egy kicsit bulvárosabb információval, amely azonban nem jelenti azt, hogy ne fontos kérdések kerülnének elő a hír kapcsán. Nem is igazából champagne-ról van itt szó, hanem arról az ideáról, hogy amennyiben egy termék egy előállító vidék nevét viseli, akkor azt csak abban az esetben lehetne egy címkén szerepeltetni, ha tényleg ezen a vidéken állították elő. Beszéltünk már erről Champagne vidékén túl Tokaj esetében is. Hiszen ezek a címkék egy fogyasztó szemében félrevezetők lehetnek.
Nos, hát úgy tűnik, hogy a kaliforniaiak nem tisztelik a Champagne név védelmét, hiszen egy André Champagne Cellars nevű pincészet kaliforniai Champagne-t akart forgalomba hozni Európában. A rakományra azonban a belga hatóságok rábukkantak, majd miután felvették a kapcsolatot az előállítókkal január 8-án megsemmisítették az egész szállítmányt.
A Champagne-iak érdekét védő szervezet szerint ez egyáltalán nem egyedi eset. Az elmúlt négy évben több ezer palack illegális elnevezésű pezsgőt küldtek ily módon a másvilágra. A legtöbb hamisítvány az Egyesült Államokból, Argentínából, Oroszországból, Brazíliából és Etiópiából származik.
Bennünk, európaiakban pedig a hír kapcsán talán természetesen merül fel a kérdés, hogy miután az amerikaiak kiemelten kezelik földrajzi neveik védelmét, miért nem tisztelik a mieinket? Persze valószínűleg ezekben az esetekben nem a minőség orientált csúcstermelőkről van szó, ez azonban nem jelenthet felmentést.
10 %-os áremelkedés várható
Ahogy az összes más termék esetében is, egy alapanyag előállítási költségeinek növekedése, a termék fogyasztói árának emelkedését eredményezi. Egy üveg champagne esetében pedig a szőlő egy elég jelentős tényező. A szőlőt a pincészeteknek értékesítő termelők öt százalékos költségnövekedésről beszélnek 2007-hez képest.
Ha ezzel még párhuzamba állítjuk a növekvő keresletet is, akkor megértjük, hogy miért van az, hogy a nagyobb pincészetek jelenleg leginkább azzal vannak elfoglalva, hogy jövőre a növekvő termelésükhöz szükséges szőlőmennyiséget biztosítsák maguknak. Megindult tehát a harc, agresszív felvásárlás folyik, az árak pedig szépen emelkednek.
Abban az esetben, ha egy pincészet nem tud elegendő szőlőt felvásárolni, később még mindig lehetősége van a szőlő termesztője által elkészített bor megvásárlására. Ezzel azonban két probléma is van: az egyik, hogy így nem kifejezetten tudja kontrollálni a borkészítés folyamatát, a másik pedig, hogy ezzel az opcióval egy (a szőlő felvásárlási árához képest) jelentősen nagyobb összeggel csökken majd a cég bankszámlája.
A nagy champagne házak eltérően nyilatkoznak a számok tekintetében, azonban mindannyian 5,5 és 10 % közötti áremeléssel számolnak.
Sokat beszéltünk már a borvidékről decemberben, úgyhogy mostanra mint kedves ismerősre, tekinthetünk a témára. Itt az ideje azonban újra elővenni, hiszen az elmúlt év végén és az idei év elején elég sok olyan esemény történt, amely érinti a vidéket. Fussunk most ezeken végig! Kezdjük a megsemmisített kaliforniai champagne-okkal, majd a 2008-ra prognosztizált áremelkedéssel folytatjuk, holnap pedig tisztázzuk a tartalék feloldás kérdését, és beszélünk a régió határainak kiterjesztéséről.
