Szabó Edit válaszolt 1. rész
Milyen koncepció alapján készült a Nagy séfkönyv?
Régóta figyelem a magyar gasztronómia fejlődését, változásait. A TV Paprika alapító főszerkesztőjeként kerültem igazán közel ehhez a világhoz, és az utóbbi tíz év rendkívüli izgalmakat, újdonságokat hozott. Sokan mondják, hogy forradalom zajlik, és magam is úgy érzem, kezdünk végre felébredni.
Épp egy éve, karácsony táján beszéltem egy barátomnak arról, hogy milyen jó látni ezt a lüktetést, nézni, hogyan nőnek fel, erősödnek meg igazi szakácsegyéniségek, akik aztán a saját útjukat járva követőkre lelnek.
Akkor jutott eszembe, hogy milyen szép lenne megállítani ezt a pillanatot, megrajzolni a most meghatározó személyiségek portréját, megmutatni, hogyan váltak azzá, akiknek most látjuk őket, és ételekben elbeszélve bemutatni mindazt, ami őket most, 2014-ben leginkább foglalkoztatja. A Nagy séfkönyv tehát – bár vannak benne receptek –, voltaképp nem szakácskönyv, hanem sajátos kordokumentum, a magyar csúcsgasztronómia remek fogásokkal illusztrált pillanatképe.
Hogyan válogattad össze a huszonöt szakácsot?
Borral és gasztronómiával foglalkozó újságíróként igyekszem naprakész lenni, bár ez nem mindig könnyű, mert nem ez a főállásom – és hát nem is olcsó mulatság. Az életem nagyobbik részében egészen mást csinálok, de közben folyton figyelek, olvasok, tájékozódom, és persze járok éttermekbe, rendezvényekre is.
Amikor végiggondoltam, hogy milyen legyen ez a könyv, nem voltam benne biztos, hogy működni fog. Induláskor harminc név volt a papíromon. Csapody Balázzsal, a Kistücsök Étterem tulajdonosával leültem egy rövid konzultációra, és mivel neki tetszett a koncepció is, a névsor is, elhatároztam, hogy belevágok.
Elkezdtem telefonálni. Néhány jelöltről kiderült, hogy huzamosabb ideig külföldön van, tehát nem tudunk együtt dolgozni. Volt, aki végig se hallgatott, letette a telefont, mondván, hogy ez őt nem érdekli, más igent mondott, aztán visszalépett, de előfordult az is, hogy a szakácsig el sem jutottam, az étterem PR-vezetője kijelentette, hogy az interjúra tíz percet engedélyez, és nem mehetünk be fotózni, majd ők adnak képet.
Ebbe viszont mi nem mentünk bele, ez teljesen értelmetlen lett volna. Nem kötöttem kompromisszumot, a kiesők helyett nem emeltem be új embereket. Huszonöt szakács maradt végül. Nagyszerű, izgalmas emberek, akik tökéletes, hiteles képet tudnak rajzolni arról, hogy milyen az élet a szakma csúcsán. Hálás vagyok, hogy bizalmat szavaztak nekünk. Sokukkal akkor találkoztunk először személyesen, amikor megérkeztünk a fotózásra.
A könyvet Vető Gábor fényképezte és tervezte. Miért éppen őt választottad?
Ebben a könyvben van huszonöt portré és hetvenöt ételfotó. Tudtam, hogy a képi világa csak akkor lehet egységes, ha egyvalaki fotózza végig. Gáborral évek óta dolgozom együtt, tökéletes alkotótárs, szelíd és türelmes, ugyanakkor kőkemény, ha munkáról van szó. Teljesen feloldódik a feladatban, folyamatosan gondolkodik, hihetetlen ötletei vannak, és a látásmódja rendkívül egyedi.
Akik látták a könyvet, azt mondják, hogy nagyon eredetiek a portrék. Gábor interjú közben fotózott, és a képeken átjön a séfek személyisége. Nagy varázslat ez. A szövegeket sem volt könnyű megírni, de a könyvet Gábor képei teszik különlegessé. A tervezés is az ő feladata volt, és mivel jelen volt az anyagok születésénél, mindenhez különleges érzékenységgel nyúlt. Örülök, hogy vállalta velem ezt a munkát, jobb alkotótársról álmodni sem lehet.
Cikkünket holnap ITT folytatjuk.
A Nagy séfkönyv az év végén került a boltok polcaira. A Corvina Kiadó gondozásában megjelent kötetet, amely vezető hazai szakácsokat mutat be, Szabó Edit írta. A hangulatos portrékon túl a kiadvány recepteket is közöl a hozzájuk tartozó képekkel, így ha valakiben megvan az elszántság, hogy olyan fogásokat készítsen, amelyek akár vezető éttermeinkben az asztalára is kerülhetnek, a Nagy séfkönyv segítségével elébe állhat a kihívásnak. A Vinoport kérdéseire a szerző válaszolt.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
