Debreczeni Mónikát kérdeztük 1. rész
Az első pinot noir ültetvényt 1992-ben telepítettük, ekkor még nem gondoltuk, hogy milyen hosszú úton indultunk el. Az 1999-es Pinot Noir megszületésére volt szükség ahhoz, hogy rájöjjünk, a fajta milyen speciális megközelítést igényel a terület kiválasztása, a szőlőművelés és a pincemunkák szempontjából.
Melyek voltak a meghatározó tényezők, amelyeknek az első sikeres évjáratok eredményei köszönhetőek?
A pinot noirnál olyannyira igaz, hogy kritikus a szüret időpontja, hogy a tapasztalataink szerint három, maximum négy nap áll rendelkezésre a szőlő szedésére. Előtte még nem, utána már nem jó. És ez nem egy frázis, nagyon komolyan kell venni, mert óriási különbségekről beszélünk.
Ezen túl azonban a borkészítés kapcsán is több kritikus pont akad. A meleg években például egész fürtök is kerülnek az erjesztő tartályba. A fermentáció hűtve indul, majd a fajtának és az évjáratnak megfelelő csömöszölést és körfejtést alkalmazunk. Ezt követően ugyancsak jelentőséggel bír a héjon tartás ideje, a hordók kiválasztása és az érlelés időtartalma.
A ’90-es évek Vylyan pinot-i után milyen irányba tudtatok továbblépni?
Ezen évjáratok tapasztalatai sokat jelentettek akkor, amikor a 2000-es évek elején új pinot-telepítés mellett döntöttünk. Az új dűlő és klónok kiválasztása már teljesen más tudás alapján történt, mint korábban. Ekkor választottuk ki a Gombást.
Mit érdemes tudni erről a termőterületről?
A nevét onnan kapta, hogy ez a helyi gombászok kedvenc vadászterülete. A dűlő keleti kitettségű, és erdő veszi körül. Klímája hűvösebb és nyirkosabb a többi villányi területnél, ennek megfelelően kerültek kiválasztásra az alanyok és a klónok is. Utóbbiból a bor komplexitásának fokozásra érdekében négyet is eltelepítettünk.
Villány a legtöbb borkedvelő fejében nem számít klasszikus pinot-s vidéknek. Melyek azok a kritikus pontok, amelyekre különösen figyeltek ennél a fajtánál?
A pontos szüreti időzítésen túl a savak szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a Gombásban a löszös, agyagos feltalaj alatt meszes altalaj húzódik. A klónok, amelyekkel dolgozunk kis fürtűek és kis bogyójúak, majdnem olyanok, mint egy juhfarkfürt, csak épp kék színűek.
A terhelést alacsonyan tartjuk, 30 hl/ha alatt, mindezt egy olyan ültetvényen, ahol a tőkeszám 7000-re rúg hektáronként. Ezen szempontokat figyelembe véve lehet a borvidékünkön szép savgerincű, gyümölcsös, koncentrált, hosszú életű pinot noirt készíteni.
Amit ezen túl tenni tudunk, hogy a kilevelezéssel játszunk a szőlőben. Ez azonban kockázatot jelent az olyan évjáratokban, amikor túl meleg van, vagy jön a jég. Mi általában a tőkék egyik oldalán csökkentjük a lombozatot, ami lehetővé teszi, hogy a szél befújjon a fürtök közé, és a napsütés is érje a gyümölcsöt.
Ennek kapcsán fontos azt is megjegyezni, minél idősebb a tőke, annál jobb lesz a lombozat és a gyümölcs aránya. Egy megfelelő korú ültetvény esetében azonban már beáll az egyensúly, és ilyenkor nem kell akkora erőfeszítéseket tenni a zöldmunka kapcsán.
Interjúnkat holnap a pince három pinot stílusával és néhány étel párosító tippel folytatjuk ITT.
A pinot noirt mindenhol a világon a kényes szőlőfajták és az izgalmas borok között tartják számon. Az az érdekes benne, hogy bár akadnak prémium tételei kapcsán univerzálisnak tűnő szőlészeti és borászati fogások, technikák, mégis minden termőtájon más megközelítés révén érhető el a kívánt karakter. Arról, hogy Villányban milyen kihívásokkal kell szembe néznie a termelőnek, és hogy mely területek mely pinot-stílusnak kedveznek, Debreczeni Mónikát kérdeztük.
