Az alapanyag érettsége olyan módon jelenik meg a bor illatában, hogy abban a primer, virágokra, gyümölcsökre emlékeztető jegyek nem vesztik el természetes karakterüket, de elmélyülnek, veretesebbé, marcipánosabbá válnak. A kortyban a maradék cukor fokozza az amúgy is édes hatású, az illatnak megfelelő, túlérett, virágos, fűszeres aromatikát. Az így létrejövő teltségnek a citrusos ízek szolgálnak ellenpólusul, …
Visszafogottan indul a bor illata, amelyet kezdetben gyümölcsös jegyek jellemeznek, idővel pedig karamell és vanília jelenik meg mellettük. Bár a kortyot elsősorban a test és a teltség érzete határozza meg, egészen a hosszú lecsengés végig jelen van a közepes savérzet is. Az alkohol nem lép elő, teljesen beépül. Az aromatikát vajas, füstös és pörkölési ízek …
A bor színe a rubinból lassan gránát árnyalatúra vált. Az illat érett tónusú piros és sötét bogyós gyümölcsösséget mutat. Kóstoláskor telt, kerek kontúrokkal bíró testtel találkozunk, amelybe belesimulnak a tanninok. A savak lágy tónusúnak hatnak, az alkohol édes érzetet hoz létre a kortyban. Az ízvilágban folytatódnak a meggyes, szedres, szilvás zamatok, amelyeket itt is fűszeres …
A telt, érett karakterű illatot a Kárpát-medencében ősszel érő gyümölcsök: alma, körte töltik ki, melyeket méz és a hordós érlelésből származó fűszerek kísérnek. Az olajos textúrájú korty szerkezetében megfelel az illat karakterének, aromatikáját - a pörkölési zamatoknál is erősebben - az ásványosság határozza meg, amely a közepes savérzettel kézen fogva tartást ad a kompozíciónak. Az …
A pohárba szagolva elsőként a hordós érlelés fűszeres jegyeit érezzük, majd, ahogy melegszik a bor, egyre határozottabban lép fel az édes tónusú, sárga húsú gyümölcsösség. A korty telt, benne az ásványosság és a vajra, pörkölt olajos magvakra emlékeztető zamatok kapják a rivaldafényt, mindez fokozza a kompozíció robusztusságának, komolyságának érzetét. A bor szerkezeti elemei a közepes …
A bornak levegőztetésre van szüksége, mire nehéz, almás, ásványos, fűszeres, virágos jegyeket felvonultató illatát kibontja. A kortyot elsőre a hordós érlelés pörkölési aromái, a lekerekedett savak és az alkoholérzet adta melegség határozza meg. Ahogy egy-két korty után hozzászokunk a kompozícióhoz, az ízvilágban is rábukkanunk a mineralitásra, valamint egyre több figyelmet fordítunk a gazdag beltartalom által …
Visszafogott intenzitású, de érett tónusú illat mazsolás, körtés, kókuszos, fűszeres jegyekkel. Ez a száraz borban megjelenő édes képzet, kóstoláskor is folytatódik, ám itt inkább vajas, sárga húsú gyümölcsös és pörkölési asszociációk támadnak fel bennünk. Az aromatikáján túl közepes teste, visszafogott savérzete, enyhén tüzes lecsengése egy meleg évjáratot tükröz.
A bor illatkarakterében a széna, a virágok és a dió mellett megjelenő marcipán arra utal, hogy érett alapanyagból készült a bor. A korty is megerősíti ezt az elképzelést, alkoholérzete közepesnek, a textúra olajosnak hat. A savak általánosságban visszafogottak, időnként azonban felvillannak. Az aromavilágot az almás, barackos ízek mellett a hordós érlelés határozza meg. Gomolyasajtot kínálnánk …
A bor illatát az olyan túlérett, trópusi gyümölcsök, mint a mangó és a banán dússá teszik, és ezt a karaktert csak tovább fokozzák a vajas, pörkölt jegyek és a pirított zsemlemorzsa. Összességében gazdag, sok elemből álló illat. A korty stílusát egyfelől az élénk savérzet, másfelől egy vastag, glicerines karakter határozza meg. Az ízvilágot a savakkal …
A bor illatintenzitása visszafogott, benne hullámokban tűnik fel előbb egy édes, marcipános vonal, majd egy mandulás. Kóstoláskor úgy érezzük, a bor teste közepes, megjelenésére a kerekség a leginkább jellemző, hála az összességében lágy savérzetnek. Emellett alkalmanként mégis felvillannak a kortyban a barackos ízek mellett citrusos, füves, zöld fűszeres asszociációk. Lecsengésében grépfrútos, gyógyfüves kesernyésség.
Az alapanyag érettsége olyan módon jelenik meg a bor illatában, hogy abban a primer, virágokra, gyümölcsökre emlékeztető jegyek nem vesztik el természetes karakterüket, de elmélyülnek, veretesebbé, marcipánosabbá válnak. A kortyban a maradék cukor fokozza az amúgy is édes hatású, az illatnak megfelelő, túlérett, virágos, fűszeres aromatikát. Az így létrejövő teltségnek a citrusos ízek szolgálnak ellenpólusul, …
Visszafogottan indul a bor illata, amelyet kezdetben gyümölcsös jegyek jellemeznek, idővel pedig karamell és vanília jelenik meg mellettük. Bár a kortyot elsősorban a test és a teltség érzete határozza meg, egészen a hosszú lecsengés végig jelen van a közepes savérzet is. Az alkohol nem lép elő, teljesen beépül. Az aromatikát vajas, füstös és pörkölési ízek …
A bor színe a rubinból lassan gránát árnyalatúra vált. Az illat érett tónusú piros és sötét bogyós gyümölcsösséget mutat. Kóstoláskor telt, kerek kontúrokkal bíró testtel találkozunk, amelybe belesimulnak a tanninok. A savak lágy tónusúnak hatnak, az alkohol édes érzetet hoz létre a kortyban. Az ízvilágban folytatódnak a meggyes, szedres, szilvás zamatok, amelyeket itt is fűszeres …
A telt, érett karakterű illatot a Kárpát-medencében ősszel érő gyümölcsök: alma, körte töltik ki, melyeket méz és a hordós érlelésből származó fűszerek kísérnek. Az olajos textúrájú korty szerkezetében megfelel az illat karakterének, aromatikáját - a pörkölési zamatoknál is erősebben - az ásványosság határozza meg, amely a közepes savérzettel kézen fogva tartást ad a kompozíciónak. Az …
A pohárba szagolva elsőként a hordós érlelés fűszeres jegyeit érezzük, majd, ahogy melegszik a bor, egyre határozottabban lép fel az édes tónusú, sárga húsú gyümölcsösség. A korty telt, benne az ásványosság és a vajra, pörkölt olajos magvakra emlékeztető zamatok kapják a rivaldafényt, mindez fokozza a kompozíció robusztusságának, komolyságának érzetét. A bor szerkezeti elemei a közepes …
A bornak levegőztetésre van szüksége, mire nehéz, almás, ásványos, fűszeres, virágos jegyeket felvonultató illatát kibontja. A kortyot elsőre a hordós érlelés pörkölési aromái, a lekerekedett savak és az alkoholérzet adta melegség határozza meg. Ahogy egy-két korty után hozzászokunk a kompozícióhoz, az ízvilágban is rábukkanunk a mineralitásra, valamint egyre több figyelmet fordítunk a gazdag beltartalom által …
Visszafogott intenzitású, de érett tónusú illat mazsolás, körtés, kókuszos, fűszeres jegyekkel. Ez a száraz borban megjelenő édes képzet, kóstoláskor is folytatódik, ám itt inkább vajas, sárga húsú gyümölcsös és pörkölési asszociációk támadnak fel bennünk. Az aromatikáján túl közepes teste, visszafogott savérzete, enyhén tüzes lecsengése egy meleg évjáratot tükröz.
A bor illatkarakterében a széna, a virágok és a dió mellett megjelenő marcipán arra utal, hogy érett alapanyagból készült a bor. A korty is megerősíti ezt az elképzelést, alkoholérzete közepesnek, a textúra olajosnak hat. A savak általánosságban visszafogottak, időnként azonban felvillannak. Az aromavilágot az almás, barackos ízek mellett a hordós érlelés határozza meg. Gomolyasajtot kínálnánk …
A bor illatát az olyan túlérett, trópusi gyümölcsök, mint a mangó és a banán dússá teszik, és ezt a karaktert csak tovább fokozzák a vajas, pörkölt jegyek és a pirított zsemlemorzsa. Összességében gazdag, sok elemből álló illat. A korty stílusát egyfelől az élénk savérzet, másfelől egy vastag, glicerines karakter határozza meg. Az ízvilágot a savakkal …
A bor illatintenzitása visszafogott, benne hullámokban tűnik fel előbb egy édes, marcipános vonal, majd egy mandulás. Kóstoláskor úgy érezzük, a bor teste közepes, megjelenésére a kerekség a leginkább jellemző, hála az összességében lágy savérzetnek. Emellett alkalmanként mégis felvillannak a kortyban a barackos ízek mellett citrusos, füves, zöld fűszeres asszociációk. Lecsengésében grépfrútos, gyógyfüves kesernyésség.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
