Franciaország a borászat nagyhatalma. Hosszú történelme során a bortermelés mindig kiemelkedő szerepet játszott az ország életében. Már a rómaiak idején is termesztettek itt bort. Nem csoda tehát, ha a francia borászok mindig is példaként lebegtek a többi ország vincellérjeinek szemei előtt.
A „Vörös szív” nevű termék 32 százalékkal több káros anyagokat megkötő antioxidánst fog tartalmazni, mint egy átlagos vörösbor.
A Magyar Szőlő és Borkultúra Kht. ‘Márton, az újbor bírája’ címmel 2006. november 10-én a Gerbeaud Házban rendezi az újboregyetemet, ahol Dr. Gál Lajos, az FVM. Szőlészeti Borászati Kutató Intézet (Eger), megbízott igazgatója ad áttekintést az elmúlt évjárat időjárásának hatásáról a szőlőtermés mennyiségére és minőségére.
A vörösbor egy természetes alkotóeleme segíthet meghosszabbítani az életet és megszüntetni az egészségtelen, zsírban gazdag ételek fogyasztásának káros hatásait. Az erről szóló tanulmány magyarázatot ad a ‘francia paradoxonra’, azaz arra a furcsaságra, hogy bár hagyományos ételeik állati zsírban bővelkednek, a franciáknál mégsem gyakoriak a szívbetegségek.
Azoknak az embereknek, akik naponta 1,5-3 dl száraz vörösbort isznak, kb. 50%-kal kisebb az esélyük arra, hogy szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, és átlagosan 10-12 évvel hosszabb ideig élnek mint akik egyáltalán nem isznak vörösbort.
A Nemzetközi Páneurópa Vörösborverseny megrendezésére először tizennégy éve került sor. Az ötletet a páneurópaiság gondolata, az európai összetartozás érzésének erősítése adta.
A leggyakrabban termesztet kékszőlő fajta Magyarországon a Kékfrankos. Számos legenda, történet szövi keresztül a Kékfrankos világát és mindemelett kitűnő borokat lehet belőle készíteni. Egyik alkotó alapja a bikavéreknek és önmagában is szép teljesítményeket hoz, ha megfelelően állnak hozzá.
A szőlő egyike a legrégebbi kultúrnövényeinknek. Valamennyi földrészen őshonos, de hosszú idő kellett ahhoz, hogy a vadon termő, savanyú bogyójú ősszőlő nemes kultúrnövénnyé válhasson. A szőlőművelés világviszonylatban mintegy 6000 éves múltra tekinthet vissza, a szőlőkultúra őshazája a mai Törökország és Irán területére tehető.
A Gál Tibor Pincészet Bartók Béla 125. évfordulójának alkalmából újonnan született vörösbort palackozott. Örökösei ezzel a borral kívánnak emléket állítani a XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjének, akinek a pincészet névadója, Gál Tibor, közvetlen leszármazottja.
A bor kezelésének egyik legfontosabb művelete a borfejtés. Ez a művelet alapvetően meghatározza az újbor fejlődését, ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő időben és megfelelő szakértelemmel történjen.
Franciaország a borászat nagyhatalma. Hosszú történelme során a bortermelés mindig kiemelkedő szerepet játszott az ország életében. Már a rómaiak idején is termesztettek itt bort. Nem csoda tehát, ha a francia borászok mindig is példaként lebegtek a többi ország vincellérjeinek szemei előtt.
A „Vörös szív” nevű termék 32 százalékkal több káros anyagokat megkötő antioxidánst fog tartalmazni, mint egy átlagos vörösbor.
A Magyar Szőlő és Borkultúra Kht. ‘Márton, az újbor bírája’ címmel 2006. november 10-én a Gerbeaud Házban rendezi az újboregyetemet, ahol Dr. Gál Lajos, az FVM. Szőlészeti Borászati Kutató Intézet (Eger), megbízott igazgatója ad áttekintést az elmúlt évjárat időjárásának hatásáról a szőlőtermés mennyiségére és minőségére.
A vörösbor egy természetes alkotóeleme segíthet meghosszabbítani az életet és megszüntetni az egészségtelen, zsírban gazdag ételek fogyasztásának káros hatásait. Az erről szóló tanulmány magyarázatot ad a ‘francia paradoxonra’, azaz arra a furcsaságra, hogy bár hagyományos ételeik állati zsírban bővelkednek, a franciáknál mégsem gyakoriak a szívbetegségek.
Azoknak az embereknek, akik naponta 1,5-3 dl száraz vörösbort isznak, kb. 50%-kal kisebb az esélyük arra, hogy szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, és átlagosan 10-12 évvel hosszabb ideig élnek mint akik egyáltalán nem isznak vörösbort.
A Nemzetközi Páneurópa Vörösborverseny megrendezésére először tizennégy éve került sor. Az ötletet a páneurópaiság gondolata, az európai összetartozás érzésének erősítése adta.
A leggyakrabban termesztet kékszőlő fajta Magyarországon a Kékfrankos. Számos legenda, történet szövi keresztül a Kékfrankos világát és mindemelett kitűnő borokat lehet belőle készíteni. Egyik alkotó alapja a bikavéreknek és önmagában is szép teljesítményeket hoz, ha megfelelően állnak hozzá.
A szőlő egyike a legrégebbi kultúrnövényeinknek. Valamennyi földrészen őshonos, de hosszú idő kellett ahhoz, hogy a vadon termő, savanyú bogyójú ősszőlő nemes kultúrnövénnyé válhasson. A szőlőművelés világviszonylatban mintegy 6000 éves múltra tekinthet vissza, a szőlőkultúra őshazája a mai Törökország és Irán területére tehető.
A Gál Tibor Pincészet Bartók Béla 125. évfordulójának alkalmából újonnan született vörösbort palackozott. Örökösei ezzel a borral kívánnak emléket állítani a XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjének, akinek a pincészet névadója, Gál Tibor, közvetlen leszármazottja.
A bor kezelésének egyik legfontosabb művelete a borfejtés. Ez a művelet alapvetően meghatározza az újbor fejlődését, ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő időben és megfelelő szakértelemmel történjen.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
