Bortörténelem – Egy a közelmúltban végzett genetikai kutatás azt sugallja, hogy a mai Törökország délkeleti részén, kőkorszaki földművelők művelték meg először a borszőlőt valamikor i.e. 8500 és 5000 között. A tudósok szerint ráadásul több száz európai szőlőfajta őse is ebben a térségben termett. A kőkorszaki földművelők által megművelt Vitis vinifera összesen 13 ősnek adott életet.
Művelésmód – A szőlőnövényről már több ezer éve tudjuk, hogy liánszerű kúszó növény, amelyet elődeink az erdők szélein, fákra felkúszó növényként fedeztek fel. Később rájöttek arra, hogy metszéssel gyümölcse nagyobb bogyójú, zamatosabb lesz. Azóta metszőkéssel, ollóval tartjuk az általunk kívánt formában a szőlőt. Metszés, támberendezés nélkül a szőlő elvadul, hamar elveszti értékét. Vagy mégsem?
Jó minőségű, de az átlagosnál 15-20 százalékkal kevesebb termésre számítanak az idén a villányi borvidéken, ahol a héten megkezdődött a szüret.
Szerkezetátalakítás – Az Országgyűlés elé kerül a bortörvény módosítása, amely többek között lehetővé teszi, hogy a hegybírók dönthessenek a szőlőültetvények telepítéséről és kivágásáról – közölte lapunkkal a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
Zöldveltelini – Szőlőskertet telepítenek a zöldveltelini néhány éve felfedezett ősfajtájából a hét végén Kismarton (Eisenstadt) mellett. A burgenlandi tartományi székhelyhez közeli Sankt Georgen szőlőhegyén 2000-ben találták meg azt az ötszáz éves szőlőtőkét, amelyről a genetikai kutatások eredményeként 2009-ben bebizonyosodott, hogy a zöldveltelini egyik addig ismeretlen szülőfajtájának valószínűleg egyetlen létező példánya.
Gazdaság – Az idén 35 százalékkal több de minimis mezőgazdasági támogatást kapnak tavalyhoz képest a szőlő- és gyümölcstermelő gazdák az ültetvényeik műveléséhez felhasznált gázolaj után.
Életmód – Korunk fogyasztó társadalmának gondolkodásába az iskolaalapítás és a szőlőtelepítés biztosan nagyon nehezen gyömöszölhető bele. A jövőt is felélő fogyasztani akarással lehetetlen összeegyeztethetni azt a gondolatot, hogy amit ma elültetek, annak termését valójában a következő generációnak szánom.
Pályázat – A cél az, hogy minden, a szőlő- és bortermelőknek felszabadítható forrást a szőlőültetvények megújítására lehessen fordítani, ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 6,5 milliárd forintot csoportosított át a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására – közölte lapunkkal a tárca.
Vidékfejlesztés – Ismét lehetőség nyílik újratelepítési jog vásárlására a központi jogtartalékból 2012. március 19. és 2012. május 31. között – hívja fel a borszőlőültetvény telepítésére készülő gazdálkodók figyelmét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Az MVH közleményében jelzi, hogy újratelepítési jog a borszőlő-ültetvények engedéllyel történt kivágása után keletkezik.
Növényvédelem – A várakozások szerint még járványok idején sem kell védekezni peronoszpóra és lisztharmat ellen azoknál a szőlőfajtáknál, amelyekkel Szekszárdon kísérleteznek egy hároméves, európai uniós program keretében. A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap 94 millió forintos támogatásával 2012-ben indul.
Bortörténelem – Egy a közelmúltban végzett genetikai kutatás azt sugallja, hogy a mai Törökország délkeleti részén, kőkorszaki földművelők művelték meg először a borszőlőt valamikor i.e. 8500 és 5000 között. A tudósok szerint ráadásul több száz európai szőlőfajta őse is ebben a térségben termett. A kőkorszaki földművelők által megművelt Vitis vinifera összesen 13 ősnek adott életet.
Művelésmód – A szőlőnövényről már több ezer éve tudjuk, hogy liánszerű kúszó növény, amelyet elődeink az erdők szélein, fákra felkúszó növényként fedeztek fel. Később rájöttek arra, hogy metszéssel gyümölcse nagyobb bogyójú, zamatosabb lesz. Azóta metszőkéssel, ollóval tartjuk az általunk kívánt formában a szőlőt. Metszés, támberendezés nélkül a szőlő elvadul, hamar elveszti értékét. Vagy mégsem?
Jó minőségű, de az átlagosnál 15-20 százalékkal kevesebb termésre számítanak az idén a villányi borvidéken, ahol a héten megkezdődött a szüret.
Szerkezetátalakítás – Az Országgyűlés elé kerül a bortörvény módosítása, amely többek között lehetővé teszi, hogy a hegybírók dönthessenek a szőlőültetvények telepítéséről és kivágásáról – közölte lapunkkal a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
Zöldveltelini – Szőlőskertet telepítenek a zöldveltelini néhány éve felfedezett ősfajtájából a hét végén Kismarton (Eisenstadt) mellett. A burgenlandi tartományi székhelyhez közeli Sankt Georgen szőlőhegyén 2000-ben találták meg azt az ötszáz éves szőlőtőkét, amelyről a genetikai kutatások eredményeként 2009-ben bebizonyosodott, hogy a zöldveltelini egyik addig ismeretlen szülőfajtájának valószínűleg egyetlen létező példánya.
Gazdaság – Az idén 35 százalékkal több de minimis mezőgazdasági támogatást kapnak tavalyhoz képest a szőlő- és gyümölcstermelő gazdák az ültetvényeik műveléséhez felhasznált gázolaj után.
Életmód – Korunk fogyasztó társadalmának gondolkodásába az iskolaalapítás és a szőlőtelepítés biztosan nagyon nehezen gyömöszölhető bele. A jövőt is felélő fogyasztani akarással lehetetlen összeegyeztethetni azt a gondolatot, hogy amit ma elültetek, annak termését valójában a következő generációnak szánom.
Pályázat – A cél az, hogy minden, a szőlő- és bortermelőknek felszabadítható forrást a szőlőültetvények megújítására lehessen fordítani, ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 6,5 milliárd forintot csoportosított át a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására – közölte lapunkkal a tárca.
Vidékfejlesztés – Ismét lehetőség nyílik újratelepítési jog vásárlására a központi jogtartalékból 2012. március 19. és 2012. május 31. között – hívja fel a borszőlőültetvény telepítésére készülő gazdálkodók figyelmét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Az MVH közleményében jelzi, hogy újratelepítési jog a borszőlő-ültetvények engedéllyel történt kivágása után keletkezik.
Növényvédelem – A várakozások szerint még járványok idején sem kell védekezni peronoszpóra és lisztharmat ellen azoknál a szőlőfajtáknál, amelyekkel Szekszárdon kísérleteznek egy hároméves, európai uniós program keretében. A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap 94 millió forintos támogatásával 2012-ben indul.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
