A COVID-ot kísérő szaglásvesztés kapcsán új lendületet kaptak a szaglás fejlesztésére irányuló gyakorlatok. A franciák egy régi-új módszerhez nyúltak.
A COVID-ot kísérő szaglásvesztés kapcsán új lendületet kaptak a szaglás fejlesztésére irányuló gyakorlatok. A franciák egy régi-új módszerhez nyúltak.
A magyar és főleg a villányi cabernet franc számottevő rajongótábort tudhat magának. De vajon jelenthet-e a fajta valós kiugrási lehetőséget a borvidéknek? Erre a kereste a választ saját kóstolási tapasztalatai alapján a cikk szerzője.
Számos tudományos kutatást végeztek és végeznek a mai napig a borokkal kapcsolatban. Ezúttal azt vesszük sorra, a vörösboroknak a jelenlegi tudásunk szerint milyen élettani hatásai vannak. A tények bemutatása mellett egy-két széles körben elterjedt tévhitet is eloszlatunk.
Az elmúlt hónapban (is) sok hasznos információt igyekeztünk összegyűjteni a borászatoknak, legyen szó a borok készítéséről vagy éppen az értékesítésükről. Érdemes elolvasni még egyszer a cikkeket.
Kéneztünk, metszettünk, borokat válogattunk ételekhez, és közben megismertünk egy különleges fajtát és különleges ízt is. Következzenek a hónap legolvasottabb cikkei.
Az Agrárminisztérium idén 240 millió forint vissza nem térítendő támogatásra ír ki pályázatot a szőlőültetvények megvédéséhez.
Röviden: pápája válogatja. Hosszabban: magyar bor is került már az asztalára, egy régió pedig egyenesen az egyházfőnek köszönheti felemelkedését.
Vízmegtartó-képességük miatt ma még sokan átkozzák, egyesek szerint azonban a felmelegedéssel eljön az agyag ideje. A Vinoport cikkében magyar szakember véleményét is kikérte, emellett olyan kutatásokból idéz, amik az agyagos talaj és a bor minőségének kapcsolatát vizsgálták.
Öveket bekapcsolni, következzen egy izgalmas időutazás, amelynek során az ókori borkoktéloktól a „hamis” vörösborokon át eljutunk a mai gyümölcsbombákig!
A Borközgazdászok Amerikai Szövetsége (American Association of Wine Economists, AAWE) az EUROSTAT összehasonlító adatait tette közzé az európai országok szőlőskertjeinek méretéről.
A COVID-ot kísérő szaglásvesztés kapcsán új lendületet kaptak a szaglás fejlesztésére irányuló gyakorlatok. A franciák egy régi-új módszerhez nyúltak.
A magyar és főleg a villányi cabernet franc számottevő rajongótábort tudhat magának. De vajon jelenthet-e a fajta valós kiugrási lehetőséget a borvidéknek? Erre a kereste a választ saját kóstolási tapasztalatai alapján a cikk szerzője.
Számos tudományos kutatást végeztek és végeznek a mai napig a borokkal kapcsolatban. Ezúttal azt vesszük sorra, a vörösboroknak a jelenlegi tudásunk szerint milyen élettani hatásai vannak. A tények bemutatása mellett egy-két széles körben elterjedt tévhitet is eloszlatunk.
Az elmúlt hónapban (is) sok hasznos információt igyekeztünk összegyűjteni a borászatoknak, legyen szó a borok készítéséről vagy éppen az értékesítésükről. Érdemes elolvasni még egyszer a cikkeket.
Kéneztünk, metszettünk, borokat válogattunk ételekhez, és közben megismertünk egy különleges fajtát és különleges ízt is. Következzenek a hónap legolvasottabb cikkei.
Az Agrárminisztérium idén 240 millió forint vissza nem térítendő támogatásra ír ki pályázatot a szőlőültetvények megvédéséhez.
Röviden: pápája válogatja. Hosszabban: magyar bor is került már az asztalára, egy régió pedig egyenesen az egyházfőnek köszönheti felemelkedését.
Vízmegtartó-képességük miatt ma még sokan átkozzák, egyesek szerint azonban a felmelegedéssel eljön az agyag ideje. A Vinoport cikkében magyar szakember véleményét is kikérte, emellett olyan kutatásokból idéz, amik az agyagos talaj és a bor minőségének kapcsolatát vizsgálták.
Öveket bekapcsolni, következzen egy izgalmas időutazás, amelynek során az ókori borkoktéloktól a „hamis” vörösborokon át eljutunk a mai gyümölcsbombákig!
A Borközgazdászok Amerikai Szövetsége (American Association of Wine Economists, AAWE) az EUROSTAT összehasonlító adatait tette közzé az európai országok szőlőskertjeinek méretéről.
