A franciák és az argentinok
Mielőtt azonban belemennénk a részletekbe, foglaljuk össze egy pár gondolat erejéig, hogy mik a legfontosabb információk a szőlőfajtával kapcsolatban.
Kékszőlő, amely leginkább Franciaországhoz és Argentínához kötődik. Az előbbihez történelmileg, míg az igazi nemzetközi hírnevet az utóbbi hozta meg. A két ország adja a világ malbec területeinek 77%-át. Borai általában mély színűek, intenzívek, tanningazdagok. Gyakran házasítják a cabernet fajtákkal és merlot-val.
Van olyan legenda, amely szerint egy magyar földműves vitte Franciaországba, ahol aztán Cahor vidéke mellett elterjedt a Loire mentén és Bordeaux-ban is. Ez utóbbi tájon gyakran adott testet és gazdagságot a cabernet alapú házasításoknak egészen addig, amíg 1956-ban a fagyérzékeny fajta termésének 75%-a el nem pusztult. Ezzel valahogy elveszítették a kedvüket a termelők, és a malbec azóta nagyon visszafogottan van jelen.
Cahorban azonban ma is a figyelem középpontjában áll, hisz a borvidék 80%-át borítja, és a helyi szabályozás szerint egy Cahor AOC elnevezéssel piacra dobott bornak minimum 70%-át ez a fajta kell, hogy adja. Merlot-val és tannattal elegyítik, de ma már egyre gyakoribbak a 100%-ban malbecből készült tételek is.
Manapság a malbecet leginkább Argentínával azonosítják, de e mellett jelen van más új-világi országokban is, mint Chile, az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika. Az USA-ban szinte kizárólag cuvéekben alkalmazzák, leggyakrabban az úgynevezett „Bordeaux blendek” esetében.
Azért mondtuk korábban, hogy Argentína hozta meg számára a világhírnevet, mert itt készítettek elsőként nagy mennyiségben fajtaborokat belőle, amelyek címkéjén a szőlőfajta neve áll a középpontban.
A malbecet az országon belül leginkább Mendoza vidékével azonosítják. Az itteni borok francia társaikhoz képest kerekebbek, kevésbé tannin-hangsúlyosak. Külön érdekesség, hogy a manapság az ország borkultúrájával azonosított fajtát a nyolcvanas években még ki akarták pusztítani. Ebben az időben az országban elindítottak egy programot, amely egész addig működött, amíg a korábbi nagy telepítésekből mindössze négyezer hektár maradt.
Aztán a kilencvenes években felfigyeltek a fajta kínálta exportlehetőségekre, és újra telepíteni kezdték. Manapság 25 000 hektárt borít, amely Argentína teljes szőlővel beültetett területének közel 71%-a.
Térjük most vissza az összefogáshoz. A megállapodást várhatóan áprilisban írja alá tizenkét argentin pincészet képviselője, Mendoza állam kormányzója, Lujan de Cuyo polgármestere és az Union Interprofessionnel des Vins de Cahors (cahori borászok hivatalos testülete) képviselője egy Cahorban megrendezett szimpóziumon
A megállapodástól az aláíró felek nem azt várják, hogy ezután az eddig különböző stílusban készített borok majd jobban hasonlítanak egymásra, a cél inkább egymás motiválása és segítése.
A Cahor vidéki borászok szövetsége és egy mendozai küldöttség kezdett tárgyalásba a malbec szőlőfajtáért. A cél a fajta termesztésével és a borkészítéssel kapcsolatos tapasztalatok megosztása, valamint közös marketing tevékenység kifejtése a két borvidék zászlós-szőlőfajtájának további népszerűsítéséért.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
