A nemzetközi trendek és eredetvédelem
A konferencia nyitó előadásában Czerneckiné Sinkó Krisztina, a Nemzetközi Borakadémia igazgatója a jelen és a jövő nemzetközi borfogyasztási trendjeiről beszélt, részletesebben kitérve az Egyesült Államokra, mint a közeljövő legtöbb bort ivó országára és az Egyesült Királyságra, mint a jelenlegi borpiac egyik legfontosabb szereplőjére. Beszédében az arányok megértése végett azt is megjegyezte, hogy a 3,5 millió hektoliternyi éves magyar bortermelés épp a tizede a világ 35 milliós hektóliteres túltermelésének.
Ezután következett Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. ügyvezető igazgatója, aki a hazai és nemzetközi borkereskedelemben használható marketing eszközökről beszélt. Előadásának két kifejezetten Somlót érintő eleme is volt.
A világ közvéleményével több hungarikum szőlőfajtát is meg kell ismertetni a bormarketing eszközeivel annak érdekében, hogy keresettségük növekedjen. A külföldön bevezetendő fajták közül az első kettő a furmint és a hárslevelű, amelyek a Somló-hegyén eddig is meghatározóak voltak, a marketing akciók elindulásával azonban várhatóan tovább nő a jelentőségük. Érdekesség, hogy a harmadik is egy somlói fajta lenne, az olaszrizling, vele kapcsolatban azonban több kétely is megfogalmazódott. Ezeknek nem a fajta rejtette lehetőségekhez van közük, inkább ahhoz, hogy neve miatt könnyen összekeverhető a külföldön sokkal inkább elterjedt és ismert rajnai rizlinggel, amit a legtöbb esetben egyszerűen rieslingnek hívnak.
A Bormarketing Kht. nemzetközi irányú országos borpromóciós programja a jelenlegi terveknek megfelelően Tokaj után Somlót kívánja márkaként bevezetni külföldön. Amennyiben ez a terv megvalósul, úgy várhatóan az eddigieknél még több figyelem vetül majd a hegyre, fontos tehát, hogy ehhez hasonló eseményeken az itt dolgozó borászok együttműködjenek, és egyetértésre jussanak a borvidék érdekében.
Ez utóbbi megállapítás persze nem csak Somlóra vonatkozik, hiszen Nemes Richárd összefoglalójában a szakmai csúcsszervezet és az ágazati stratégia hiánya mellett pont a valós országos összefogást hiányolta.
Majd konferenciákra kevésbé jellemző gyakorlatként egy vakkóstolás következett, amely során a borvidék borait nemzetközileg elismert burgundi, elzászi és wachaui borokkal kóstolták össze. Hármas blokkokra osztották a borokat úgy, hogy mindegyikben egy somlai és két külföldi tétel szerepeljen. A vezetett kóstolót Kató András nemzetközi borakadémikus tartotta. A szervezők nyilatkozata szerint a somlói borok nem maradtak alul a megmérettetésben.
A kóstolót követően a résztvevő borászok az eredetvédelmi szabályozás módosításairól folytattak eszmecserét. Ennek részeként tárgyalták meg Baráth Sándor, a Somlói Tavasz Egyesület elnökének és a Kreinbacher Pincészet birtokigazgatójának javaslatait. A nap folyamán a kérdésben véglegesen nem tudtak megállapodni a jelenlévők, mivel pedig a téma nem tűr halasztást, az egyeztetést várhatóan január közepén folytatják.
Az esemény támogatói a szervező Somlói Tavasz Egyesület mellett a Nemzeti Bormarketing Program és az Agrármarketing Centrum volt.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
2008. november 27-én rendezte meg első ízben a Somlói Tavasz Egyesület a Somlói Bormarketing Konferenciát, amelyre a borvidék borászai kaptak meghívást. A rendezvény célja a nagy-somlói bormarketing stratégia előkészítése és az új eredetvédelmi szabályozásra való felkészülés volt.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
