A változatosság gyönyörködtet
Ha belegondolunk, kevés olyan termék van a világon, amely ennyire változatos: termelőről-termelőre, borvidékről-borvidékre, évjáratról-évjáratra különböző. Emiatt bizonytalanodnak el sokan egy borlap vagy egy palackokkal megrakott polcrengeteg láttán, ugyanakkor ezért nem lehet soha beleunni a témába.
Egy bor minőségét – sokan hallottuk már – rengeteg tényező határozza meg: a származási hely, a szőlőfajta, a szőlőművelés, a borkészítés, az érlelés, a tárolás, hogy csak néhányat említsünk közülük. És persze nem utolsó sorban az adott évjárat egy olyan kritérium, amely a borkultúra kezdete óta döntő. Hatását ma már megfelelő szaktudással sokan igyekeznek tompítani, de szélsőségekre is képes ereje még mindig legyőzhetetlen.
Évjárat és évjárat között mindig van különbség. A megfelelő helyre telepített, megfelelő szőlőfajták – ezek legtöbbször azok, amelyek már évszázadok óta teremnek az adott vidéken – persze beérnek minden évben, mégis óriási lehet közöttük a különbség. Egy hűvösebb év nagyobb savakat, több eleganciát, sokszor hosszabb eltarthatóságot ad, míg egy melegebb esztendőben nagyobb alkoholtartalommal, érettebb gyümölcsaromákkal, könnyebben szerethető borokkal találkozhatunk. Ezért is mondják, hogy egy alapvetően jól felépített birtokon egy jó gazda minden évben készíthet különböző karakterrel megáldott jó borokat.
További érdekesség, még ha csak kis hazánk határán belül is tekintünk körbe, nem egyszerűsíthető le a képlet: ami az egyik borvidéknek jó, az a másiknak nem. Ennek egyik legkönnyebben idézhető példája az ország szinte összes borvidéke kontra Tokaj. Szüret idején ugyanis – általánosságban mondva – a legtöbb helyen állandó napsütésben és minimális csapadékban reménykednek a szőlészek. Kivétel ez alól Tokaj, ahol az aszúsodáshoz az esős és a tiszta időszakok megfelelő váltakozására van szükség.
Érdemes tehát minden évjáratra külön figyelmet fordítani, hiszen mindegyik egy külön történet. Az ősz végén ezentúl rendszeres lesz az aktuális évjárat boncolgatása. Előfordulhat, hogy ezt néhányan túlzott szőrszálhasogatásnak vélik majd, azonban valószínűleg sokak számára izgalmas lesz elkalandozni ebben a 365 naponta újratermelődő útvesztőben.
A következő hetekben tehát elmélyedünk kicsit a különböző tokaji szüretekben, szó lesz olyan fontos fogalmakról, amelyeket a téma kapcsán mindenképp érdemes tisztázni, beszámolunk arról, hogy milyennek ígérkezik az idei évjárat a világ távolabbi pontjain, és persze most sem felejtkezünk el a gasztronómiáról.
Ha érdekelnek további írásaink a témában, jelentkezz Téma hírlevelünkre!
A bor egyik szépsége, hogy hozzáállásunk, pillanatnyi kedvünk alapján különbözőképpen foghatjuk fel. Egy nyüzsgő, feszültségekkel és rohanással teli nap végén egy tiszta és egyszerű örömforrás, amolyan természetes stresszoldó. Ha azonban pihenten és nyitottan közelítünk felé, felfedezhetjük általa érzékeinket, történelmünket, a természet körforgását és hatásait. Így lehet ugyanaz a pohár egyszerre a kikapcsolódás és az elmélyülés forrása.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
