A tavaszt egy kvízsorozattal köszöntjük a Vinoporton. Minden szerdán egy tíz kérdésből álló kvízt közlünk, amelyekre egy hétig lehet válaszolni, ameddig a következő szerdán az új kérdésekkel együtt az előző heti helyes válaszok is megjelennek. Azok, akik legalább öt kérdésre helyesen válaszolnak a tízből, sorsoláson vesznek részt a heti nyereményért, amely az első héten egy …
Gyakran nehézséget okozhat a külföldi borokkal ismerkedni kezdőknek a végtelennek tűnő, eddig ismeretlen szőlőfajták sora. Nem kell azonban a határainkon túlra tekinteni ahhoz, hogy elbizonytalanodjunk egy-egy fajta eredetével, történetével kapcsolatban, hiszen a közismert szőlőfajták mellett számtalan kevésbé megszokott, sokszor a minőségi szegmensben mindössze néhány borász által előállított fajta is újdonságként hathat. A kevésbé ismert hazai …
A kékfrankosról, az olaszrizlingről, a furmintról és a kadarkáról a legtöbb borkedvelő hosszan tudna beszélni. Nem is meglepő, hiszen számtalanszor kóstolhatták már ezek fajtaborait és házasításait. A sor még jó pár fajtával folytatható lenne, hiszen hazánkban 35 fehér- és 14 kékszőlő-fajtából áll rendelkezésre legalább 100 hektárnyi ültetvény. Vannak azonban ennél kisebb területen művelt szőlők, sőt …
Sokszor visszatérő fordulatnak számít, hogy az embernek télen jobban esnek a vörösborok, kivéve persze azokat, akik mással nem is hajlandók foglalkozni, mert náluk nincs évszakonként változó mennyisége az egyes bortípusok élvezetének. A tél és a vörösbor kapcsolata tehát több fogyasztói kör szempontjából is stabilnak mondható, kérdés azonban, hogy ha úgy alakul, hogy nem a legkoncentráltabb, …
Az egri és a szekszárdi bikavér régóta meghatározó vörösbornak számít hazánkban. Mindez nemcsak történelmi mértékkel, de mai értelemben is egyre inkább igaz. Úgy tűnik, hogy a minőségorientált borfogyasztók számára ez a bortípus kilépett az immár sok évtizeddel ezelőtt kialakított, alacsony kategóriájú szerepkörből, és a ma dolgozó borászok munkájának és elszántságának köszönhetően újra a presztízsborok szegmensében …
Ha a meghatározó fehérszőlő-fajtákat vesszük sorra, elsőkként valószínűleg a furmint és az olaszrizling jut az eszünkbe, nem szabad ugyanakkor elfelejtenünk, hogy a hárslevelű is különleges erényekkel bíró fajta, amelyből az édes borok mellett manapság egyre több magas minőségű, dűlőszelektált tétel készül. Következzen most öt kérdés a hárslevelűvel kapcsolatban!
Mai kvízkérdéseink a hárslevelű szőlőfajtát járták körbe, ahogy felölelték hazai elterjedtségét, legfontosabb termőhelyeit, szőlészeti adottságait, összefüggésbe állítva a belőle készíthető bortípusokkal, valamint az aromatikáját. Itt következik az öt kérdésre adható helyes válaszok sora.
Ha a hazánkra jellemző, helyi fajtákat vesszük sorra, a kék szőlők sora jóval rövidebbnek mondható a fehérekével szemben. Mindez teljesen logikusnak tűnik, ha belegondolunk, hogy hazánk fekvése, az Egyenlítőtől való távolság miatt elsősorban a fehérbor készítésre hivatott. Bár a kadarka kék szőlő, a belőle készített vörösborok mégis eltérnek a nagy átlagtól. Nem véletlen, hogy a …
Sokan emlegetik a kadarkát egyik kedvenc szőlőfajtájukként, de mit is tudunk valójában róla, kiderül ebből a gyors, ötkérdéses tesztből. Itt következnek a megoldások azokra a kérdésekre, amelyek kitérnek a fajta hazai történetére, a belőle készült borokra, a hozzá kapcsolódó borvidékekre, és persze gasztronómiai szerepkörére.
A cabernet franc-ból készült testes, komoly vörösborok igazi téli szezonbornak számítanak. Hiszen beszélhetünk fajtaborokról vagy cabernet franc-t is tartalmazó házasításokról, a késői érésű kékszőlő-fajta jelentős beltartalmi értékeket, nagy testet, magas alkoholtartalmat és masszív tanninszerkezetet nyújt, amely fiatalon is nagy hatással lehet kóstolójára; hosszabb palackos érlelésétől azonban az várható, hogy szerkezeti elemei lekerekedjenek, egységet alkossanak. Következzen …
A tavaszt egy kvízsorozattal köszöntjük a Vinoporton. Minden szerdán egy tíz kérdésből álló kvízt közlünk, amelyekre egy hétig lehet válaszolni, ameddig a következő szerdán az új kérdésekkel együtt az előző heti helyes válaszok is megjelennek. Azok, akik legalább öt kérdésre helyesen válaszolnak a tízből, sorsoláson vesznek részt a heti nyereményért, amely az első héten egy …
Gyakran nehézséget okozhat a külföldi borokkal ismerkedni kezdőknek a végtelennek tűnő, eddig ismeretlen szőlőfajták sora. Nem kell azonban a határainkon túlra tekinteni ahhoz, hogy elbizonytalanodjunk egy-egy fajta eredetével, történetével kapcsolatban, hiszen a közismert szőlőfajták mellett számtalan kevésbé megszokott, sokszor a minőségi szegmensben mindössze néhány borász által előállított fajta is újdonságként hathat. A kevésbé ismert hazai …
A kékfrankosról, az olaszrizlingről, a furmintról és a kadarkáról a legtöbb borkedvelő hosszan tudna beszélni. Nem is meglepő, hiszen számtalanszor kóstolhatták már ezek fajtaborait és házasításait. A sor még jó pár fajtával folytatható lenne, hiszen hazánkban 35 fehér- és 14 kékszőlő-fajtából áll rendelkezésre legalább 100 hektárnyi ültetvény. Vannak azonban ennél kisebb területen művelt szőlők, sőt …
Sokszor visszatérő fordulatnak számít, hogy az embernek télen jobban esnek a vörösborok, kivéve persze azokat, akik mással nem is hajlandók foglalkozni, mert náluk nincs évszakonként változó mennyisége az egyes bortípusok élvezetének. A tél és a vörösbor kapcsolata tehát több fogyasztói kör szempontjából is stabilnak mondható, kérdés azonban, hogy ha úgy alakul, hogy nem a legkoncentráltabb, …
Az egri és a szekszárdi bikavér régóta meghatározó vörösbornak számít hazánkban. Mindez nemcsak történelmi mértékkel, de mai értelemben is egyre inkább igaz. Úgy tűnik, hogy a minőségorientált borfogyasztók számára ez a bortípus kilépett az immár sok évtizeddel ezelőtt kialakított, alacsony kategóriájú szerepkörből, és a ma dolgozó borászok munkájának és elszántságának köszönhetően újra a presztízsborok szegmensében …
Ha a meghatározó fehérszőlő-fajtákat vesszük sorra, elsőkként valószínűleg a furmint és az olaszrizling jut az eszünkbe, nem szabad ugyanakkor elfelejtenünk, hogy a hárslevelű is különleges erényekkel bíró fajta, amelyből az édes borok mellett manapság egyre több magas minőségű, dűlőszelektált tétel készül. Következzen most öt kérdés a hárslevelűvel kapcsolatban!
Mai kvízkérdéseink a hárslevelű szőlőfajtát járták körbe, ahogy felölelték hazai elterjedtségét, legfontosabb termőhelyeit, szőlészeti adottságait, összefüggésbe állítva a belőle készíthető bortípusokkal, valamint az aromatikáját. Itt következik az öt kérdésre adható helyes válaszok sora.
Ha a hazánkra jellemző, helyi fajtákat vesszük sorra, a kék szőlők sora jóval rövidebbnek mondható a fehérekével szemben. Mindez teljesen logikusnak tűnik, ha belegondolunk, hogy hazánk fekvése, az Egyenlítőtől való távolság miatt elsősorban a fehérbor készítésre hivatott. Bár a kadarka kék szőlő, a belőle készített vörösborok mégis eltérnek a nagy átlagtól. Nem véletlen, hogy a …
Sokan emlegetik a kadarkát egyik kedvenc szőlőfajtájukként, de mit is tudunk valójában róla, kiderül ebből a gyors, ötkérdéses tesztből. Itt következnek a megoldások azokra a kérdésekre, amelyek kitérnek a fajta hazai történetére, a belőle készült borokra, a hozzá kapcsolódó borvidékekre, és persze gasztronómiai szerepkörére.
A cabernet franc-ból készült testes, komoly vörösborok igazi téli szezonbornak számítanak. Hiszen beszélhetünk fajtaborokról vagy cabernet franc-t is tartalmazó házasításokról, a késői érésű kékszőlő-fajta jelentős beltartalmi értékeket, nagy testet, magas alkoholtartalmat és masszív tanninszerkezetet nyújt, amely fiatalon is nagy hatással lehet kóstolójára; hosszabb palackos érlelésétől azonban az várható, hogy szerkezeti elemei lekerekedjenek, egységet alkossanak. Következzen …
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
