A téli eltartással a szőlő fogyasztási idejét hosszabbíthatjuk meg, hogy a szüret után, télen is élvezhessük a gyümölcsöt. Azok a szőlőfajták a leginkább alkalmasak a téli eltartásra, amelyek fürtje laza, bogyóhéjuk vastag, s bogyójuk inkább húsos. Leginkább a késői szüretelésű szőlők állnak el legtovább.
Csúcsborra, rendkívüli évjáratra számítanak a villányi gazdák. Azt mondják, az idén minden kedvezett: szépen termett a szőlő, az időjárás megkímélte a termést és sikeres volt a szüret is. Már a kádakban és a tartályokban erjed az idei bor.
A bor és az egeszség kapcsolata sokak előtt ismert, de hogyan jön ide a wellness. Mielőtt túlzottan bele merülnék a bor és a wellness közötti kapcsolatába, szánjunk egy pillanatot magára a wellness szóra.
A hazai szőlőtermesztés legnagyobb ellensége a peronoszpóra, amit szőlőragyának is hívnak. A betegség egymaga akkora terméskiesést tud okozni, mint a többi kártevő összesen. Ma már teljesen ismert a peronoszpóra életmódja, és ez nagyban megkönnyíti a védekezést.
A különböző zöldmunkákkal befolyásolhatjuk a szőlő termésmennyiségét és minőségét, valamint hozzájárulhatunk a hatékony növényvédelemhez.Időrendben haladva az első zöldmunka a hajtásválogatás vagy fattyazás. Ezt a műveletet csak kézzel lehet végezni, ezért nagyüzemekben gyakran kimarad ez a nagyon fontos művelet.
A szőlő élettani betegségeinek kiváltó okai a légköri- és a talajhatások. A légköri hatások közé sorolható az alacsony hőmérséklet (fagy), a magas hőmérséklet, az aszály, a vihar okozta károk, jégeső, villámcsapás, szélverés. A talajhatások alatt valamely tápanyag hiányát, túladagolását értjük, amelyek olyan élettani megbetegedéseket okozhatnak, melyek a termés hozamát és minőségét rontják.
A szőlő metszése kettős célú. Egyrészt szabályozható vele a növekedés nagysága és kézben tarthatósága. Másrészt viszont a rendszeres és kiegyensúlyozott termést alapozhatjuk meg vele. Ezért is kiemelten fontos a megfelelő biológiai ismeretek és szakértelem megléte.
Szinte minden országnak megvan a saját elnevezése az egyes szőlőfajtákról. Ha tisztességesen elmélyednénk ebbe a tudományba, és csak az egyes fajtákról és boraikról lenne szó a világban, minden bizonnyal nem lenne egyszerű dolgunk a labirintus kiigazodásában. Egyrészt több, mint 5000 fajtát tartanak nyilván, de 24000 elnevezés létezik, azonban gazdaságilag kb. a 150 fajta a meghatározó.
A téli eltartással a szőlő fogyasztási idejét hosszabbíthatjuk meg, hogy a szüret után, télen is élvezhessük a gyümölcsöt. Azok a szőlőfajták a leginkább alkalmasak a téli eltartásra, amelyek fürtje laza, bogyóhéjuk vastag, s bogyójuk inkább húsos. Leginkább a késői szüretelésű szőlők állnak el legtovább.
Csúcsborra, rendkívüli évjáratra számítanak a villányi gazdák. Azt mondják, az idén minden kedvezett: szépen termett a szőlő, az időjárás megkímélte a termést és sikeres volt a szüret is. Már a kádakban és a tartályokban erjed az idei bor.
A bor és az egeszség kapcsolata sokak előtt ismert, de hogyan jön ide a wellness. Mielőtt túlzottan bele merülnék a bor és a wellness közötti kapcsolatába, szánjunk egy pillanatot magára a wellness szóra.
A hazai szőlőtermesztés legnagyobb ellensége a peronoszpóra, amit szőlőragyának is hívnak. A betegség egymaga akkora terméskiesést tud okozni, mint a többi kártevő összesen. Ma már teljesen ismert a peronoszpóra életmódja, és ez nagyban megkönnyíti a védekezést.
A különböző zöldmunkákkal befolyásolhatjuk a szőlő termésmennyiségét és minőségét, valamint hozzájárulhatunk a hatékony növényvédelemhez.Időrendben haladva az első zöldmunka a hajtásválogatás vagy fattyazás. Ezt a műveletet csak kézzel lehet végezni, ezért nagyüzemekben gyakran kimarad ez a nagyon fontos művelet.
A szőlő élettani betegségeinek kiváltó okai a légköri- és a talajhatások. A légköri hatások közé sorolható az alacsony hőmérséklet (fagy), a magas hőmérséklet, az aszály, a vihar okozta károk, jégeső, villámcsapás, szélverés. A talajhatások alatt valamely tápanyag hiányát, túladagolását értjük, amelyek olyan élettani megbetegedéseket okozhatnak, melyek a termés hozamát és minőségét rontják.
A szőlő metszése kettős célú. Egyrészt szabályozható vele a növekedés nagysága és kézben tarthatósága. Másrészt viszont a rendszeres és kiegyensúlyozott termést alapozhatjuk meg vele. Ezért is kiemelten fontos a megfelelő biológiai ismeretek és szakértelem megléte.
Szinte minden országnak megvan a saját elnevezése az egyes szőlőfajtákról. Ha tisztességesen elmélyednénk ebbe a tudományba, és csak az egyes fajtákról és boraikról lenne szó a világban, minden bizonnyal nem lenne egyszerű dolgunk a labirintus kiigazodásában. Egyrészt több, mint 5000 fajtát tartanak nyilván, de 24000 elnevezés létezik, azonban gazdaságilag kb. a 150 fajta a meghatározó.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
