Négy éves vizsgálat ért véget nemrég az egri Eszterházy Károly Egyetemen. Lakatos László egyetemi docens, a Környezettudományi és Tájökológiai tanszék vezetője mai ésszel nehezen felfogható forgatókönyvet skiccelt fel a közelebbi és távolabbi jövőre.
A Pannon Bormíves Céh tagjaival egri borokat kóstoltunk a minap Lőrincz Gyurinál. Legtöbben –hiába élünk a borászatban évtizedek óta-nem tudtuk, mit gondoljunk az 500-tól 8000 Ft-ig értékesített Bikavérekről vagy a jól eltalált névvel tíz éve bemutatkozott fehér párjáról a Csillagról.
Az új év második hetében ismét a laboré volt a főszerep. Játék a savakkal, fekete színű bor és a megunhatatlan bentonit.
Utolsó 2019-es napjaink a Soósban aktívra sikerültek: lederítettem a vizsgaboromat a laborban pedig mindenét megmértük, amit csak lehetett.
Amerikai és portugál kutatók statisztikák alapján összeállították a sikeres bor receptjét.
Az ausztrál University of Adelaide kutatói szerint a vadélesztők jelenthetik a megoldást a klímaváltozás által érintett borvidékeken.
Tokaj-Hegyalja borászata olyanná vált, mint a magyar foci. Mindenki ért hozzá, mindenki figyeli, állandóan beszél róla, mindenki tudja a megoldást, kevesebben csinálják, és még mindig találni benne pénzt. Szerencsére sokkal jobb, mint a labdarúgásunk, bár erről kevesen tudnak a világban, maximum az aszúról. Az is különbség, hogy nem szotyolát köpködve, káromkodva okoskodunk, hanem kisujj eltartósan, …
Nem egyszer hallottam már borkóstolók után, hogy semmi másra nem vágynak, mint egy jó sörre. Először értetlenül álltam a furcsa igény előtt, pedig a magyarázatuk egyszerű volt: ” a sör majd rendbe teszi a pH-mat”. De mi ez a pH érték és miért számít pontosan a bor szempontjából?
A Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet másodszor vett mintát a sárgamuskotályból, először a furmintból. Mondják, mit láttak.
Mindenki találkozott már kiválásokkal, vagyis azokkal a kis lepedéknek tűnő darabkákkal a borospalackokban. Mik ezek?
Négy éves vizsgálat ért véget nemrég az egri Eszterházy Károly Egyetemen. Lakatos László egyetemi docens, a Környezettudományi és Tájökológiai tanszék vezetője mai ésszel nehezen felfogható forgatókönyvet skiccelt fel a közelebbi és távolabbi jövőre.
A Pannon Bormíves Céh tagjaival egri borokat kóstoltunk a minap Lőrincz Gyurinál. Legtöbben –hiába élünk a borászatban évtizedek óta-nem tudtuk, mit gondoljunk az 500-tól 8000 Ft-ig értékesített Bikavérekről vagy a jól eltalált névvel tíz éve bemutatkozott fehér párjáról a Csillagról.
Az új év második hetében ismét a laboré volt a főszerep. Játék a savakkal, fekete színű bor és a megunhatatlan bentonit.
Utolsó 2019-es napjaink a Soósban aktívra sikerültek: lederítettem a vizsgaboromat a laborban pedig mindenét megmértük, amit csak lehetett.
Amerikai és portugál kutatók statisztikák alapján összeállították a sikeres bor receptjét.
Az ausztrál University of Adelaide kutatói szerint a vadélesztők jelenthetik a megoldást a klímaváltozás által érintett borvidékeken.
Tokaj-Hegyalja borászata olyanná vált, mint a magyar foci. Mindenki ért hozzá, mindenki figyeli, állandóan beszél róla, mindenki tudja a megoldást, kevesebben csinálják, és még mindig találni benne pénzt. Szerencsére sokkal jobb, mint a labdarúgásunk, bár erről kevesen tudnak a világban, maximum az aszúról. Az is különbség, hogy nem szotyolát köpködve, káromkodva okoskodunk, hanem kisujj eltartósan, …
Nem egyszer hallottam már borkóstolók után, hogy semmi másra nem vágynak, mint egy jó sörre. Először értetlenül álltam a furcsa igény előtt, pedig a magyarázatuk egyszerű volt: ” a sör majd rendbe teszi a pH-mat”. De mi ez a pH érték és miért számít pontosan a bor szempontjából?
A Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet másodszor vett mintát a sárgamuskotályból, először a furmintból. Mondják, mit láttak.
Mindenki találkozott már kiválásokkal, vagyis azokkal a kis lepedéknek tűnő darabkákkal a borospalackokban. Mik ezek?
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
