A borásznak, azon túl, hogy a már meglévő alapanyagból megpróbálja kihozni a maximumot, millió lehetőség, eszköz, szer közül kell megtalálnia a számára legmegfelelőbbet. És ha mellényúlt, akkor nem kevés a veszteség.
A borásznak, azon túl, hogy a már meglévő alapanyagból megpróbálja kihozni a maximumot, millió lehetőség, eszköz, szer közül kell megtalálnia a számára legmegfelelőbbet. És ha mellényúlt, akkor nem kevés a veszteség.
Egyszerű borszeretőként, borfogyasztóként a lényeg, hogy finom borokat igyunk, nem igaz? Akkor minek tanuljunk savakról?
Mennyire adható vissza az újvilági stílus egy francia- vagy olaszországi pincészetben? Egyáltalán miért akar Európa az Újvilághoz hasonlítani? Technológiával ma már bármit elérhetünk?
Egyre kevesebb a tőkéken a szőlő Tokaj-Hegyalján, ezért október első próbaszürete egyben az idei utolsó is a Tokaji Kutatóintézet számára. A cukor maradt, a sav enyhén emelkedett.
Szeptember végéhez értünk. Zajlik a szüret, bár sokan késleltetik, hiszen egészséges a szőlő, és viszonylag kis kockázattal megéri az aszúsodásra várni.
A furmint a vizsgált hat tokaji dűlőben cukorfokban jelentősen magasabb, mint az előző években, míg savtartalom tekintetében eléri a 2012-es év alacsony értékét.
A borkultúrába való bevezetésnek szentelt sorozatunk következő részében a borkóstolás legfontosabb lépésével, az ízleléssel foglalkozunk. Miután megvizsgáltuk a bor színét, megszagoltuk az illatát, épp itt az ideje, hogy bele is kortyoljunk. A borkóstolásnak ezen fázisa kívánja meg a legtöbb figyelmet, a legmagasabb fokú koncentrációt, de ennek gyümölcseként ezáltal nyerhetjük a legtöbb információt a borról.
Az olaszrizlinget sokszor állítják párhuzamba a kékfrankossal. Ez az összehasonlítás pedig nemcsak a két fajta hazai elterjedtsége okán fogalmazható meg, hanem széles repertoárjuk miatt is. Mindkét fajta alkalmas a mindennapok könnyű borának szerepére, nyáron egy tartályos olaszrizlinget vagy egy kékfrankos rozét szívesen húzunk fel fröccsnek, de hordós érlelésű példái könnyen helyet találnak a vacsoraasztalon, prémium …
A borásznak, azon túl, hogy a már meglévő alapanyagból megpróbálja kihozni a maximumot, millió lehetőség, eszköz, szer közül kell megtalálnia a számára legmegfelelőbbet. És ha mellényúlt, akkor nem kevés a veszteség.
Egyszerű borszeretőként, borfogyasztóként a lényeg, hogy finom borokat igyunk, nem igaz? Akkor minek tanuljunk savakról?
Mennyire adható vissza az újvilági stílus egy francia- vagy olaszországi pincészetben? Egyáltalán miért akar Európa az Újvilághoz hasonlítani? Technológiával ma már bármit elérhetünk?
Egyre kevesebb a tőkéken a szőlő Tokaj-Hegyalján, ezért október első próbaszürete egyben az idei utolsó is a Tokaji Kutatóintézet számára. A cukor maradt, a sav enyhén emelkedett.
Szeptember végéhez értünk. Zajlik a szüret, bár sokan késleltetik, hiszen egészséges a szőlő, és viszonylag kis kockázattal megéri az aszúsodásra várni.
A furmint a vizsgált hat tokaji dűlőben cukorfokban jelentősen magasabb, mint az előző években, míg savtartalom tekintetében eléri a 2012-es év alacsony értékét.
A borkultúrába való bevezetésnek szentelt sorozatunk következő részében a borkóstolás legfontosabb lépésével, az ízleléssel foglalkozunk. Miután megvizsgáltuk a bor színét, megszagoltuk az illatát, épp itt az ideje, hogy bele is kortyoljunk. A borkóstolásnak ezen fázisa kívánja meg a legtöbb figyelmet, a legmagasabb fokú koncentrációt, de ennek gyümölcseként ezáltal nyerhetjük a legtöbb információt a borról.
Az olaszrizlinget sokszor állítják párhuzamba a kékfrankossal. Ez az összehasonlítás pedig nemcsak a két fajta hazai elterjedtsége okán fogalmazható meg, hanem széles repertoárjuk miatt is. Mindkét fajta alkalmas a mindennapok könnyű borának szerepére, nyáron egy tartályos olaszrizlinget vagy egy kékfrankos rozét szívesen húzunk fel fröccsnek, de hordós érlelésű példái könnyen helyet találnak a vacsoraasztalon, prémium …
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
