A bortermő szőlő az emberiség egyik legrégebbi kultúrnövénye – évezredek óta része életünknek, ünnepeinknek és gasztronómiánknak. Ma már több mint 10 000 különböző szőlőfajtát termesztenek világszerte, a világ legkülönfélébb éghajlati és földrajzi adottságai között. Ennek ellenére csupán néhány tucat játszik valóban jelentős szerepet a kereskedelmi borkészítésben – és mindössze tíz szőlőfajta emelkedik ki igazán a …
Hogy mi a csúcsbor? Az a bor, amivel a borász a legtöbbet törődik, ami a szíve csücske, amit a termékpiramisának csúcsára helyez. Vagy ami a legmagasabb áron adható el, és amivel hazai és nemzetközi versenyeken aranyérmeket lehet bezsebelni. A Bordói November minden évben a hazai vörösborok legjavát mutatja be egy este alatt a …
A merlot a második legtöbbet ültetett szőlő az egész világon. Népszerű világfajta, amely a cabernet franc és a magdeleine noire des Charentes kereszteződéséből jött létre. Legkorábbi említése 1784-es (Merlau), a 19. századra Médocban terjedt el (volt újratelepítés is), és ma ez a leggyakoribb szőlőfajta Bordeaux-ban. Olaszországban nagyobb része a szupertoszkán házasításokban jelenik meg, Spanyolországban, Katalónia …
Házasítás, cuvée, assemblage vagy blend: mindegyik elnevezés azt takarja, hogy az adott tétel legalább kétféle bor vegyítésével jött létre. Szeretjük őket, hiszen az egyes szőlőfajták legszebb tulajdonságait domborítják ki.
A majdnem 7500 vörösbor közül kiemelkedő Cassiopeia Merlot 2015 hazaérkezett, és szeptember 14-én a Jammertal Borbirtokon birtokbemutatóval és borkóstolóval egybekötött sajtótájékoztatón ismerhette meg a hazai közönség. A Concours Mondial de Bruxelles 2021 a világ egyik legrangosabb és legnagyobb merítéssel dolgozó nemzetközi borversenye, ahol idén júliusban a Jammertal Borbirtok bora kapta a kategóriája legmagasabb pontszámát, …
Dionüszosz óta tudjuk, hogy nem csak a hajadonokat lehet boldogabbá és szebbé tenni házasítással, hanem a borokat is, persze csak akkor, ha megfelelő párt találunk számukra. A világon nagyon sok sikeres, jól bejáratott házasítás létezik, melyet a tapasztalat és tudás alakított ki hosszú évszázadok alatt, akárcsak a szabályozott folyók medrét. Mi bennük a közös, miért …
A magyar és főleg a villányi cabernet franc számottevő rajongótábort tudhat magának. De vajon jelenthet-e a fajta valós kiugrási lehetőséget a borvidéknek? Erre a kereste a választ saját kóstolási tapasztalatai alapján a cikk szerzője.
Kárpát-medencei pályafutása egy angol világfi úri passziójaként indult, a filoxéra után már több hazai borvidéken megjelent, pedig olykor a nevét se tudták helyesen leírni, mai aranykorát a szocializmus alapozta meg. Bemutatkozik a cabernet franc.
Pach János, 2019-es cikkíró versenyünk ismeretterjesztő kategóriájának győztese dolgozatában azt vizsgálja, a némileg átalakult bordeaux-i borvidék mennyiben lehet követendő példa Villány számára. A kérdés most különösen aktuális.
Nagyon hasonló adottságokkal és történelmi háttérrel teljesen más utat jár be a kékfrankos az osztrák-magyar határ egyik és másik oldalán. Miért alakult ez így? Hogy kerülhet mégis soproni szőlő osztrák pincébe? Különbözik-e a soproni kékfrankos a pár kilométerrel odébb készített burgenlandi blaufränkisch-től? És persze a fő kérdés: melyik a jobb?
A bortermő szőlő az emberiség egyik legrégebbi kultúrnövénye – évezredek óta része életünknek, ünnepeinknek és gasztronómiánknak. Ma már több mint 10 000 különböző szőlőfajtát termesztenek világszerte, a világ legkülönfélébb éghajlati és földrajzi adottságai között. Ennek ellenére csupán néhány tucat játszik valóban jelentős szerepet a kereskedelmi borkészítésben – és mindössze tíz szőlőfajta emelkedik ki igazán a …
Hogy mi a csúcsbor? Az a bor, amivel a borász a legtöbbet törődik, ami a szíve csücske, amit a termékpiramisának csúcsára helyez. Vagy ami a legmagasabb áron adható el, és amivel hazai és nemzetközi versenyeken aranyérmeket lehet bezsebelni. A Bordói November minden évben a hazai vörösborok legjavát mutatja be egy este alatt a …
A merlot a második legtöbbet ültetett szőlő az egész világon. Népszerű világfajta, amely a cabernet franc és a magdeleine noire des Charentes kereszteződéséből jött létre. Legkorábbi említése 1784-es (Merlau), a 19. századra Médocban terjedt el (volt újratelepítés is), és ma ez a leggyakoribb szőlőfajta Bordeaux-ban. Olaszországban nagyobb része a szupertoszkán házasításokban jelenik meg, Spanyolországban, Katalónia …
Házasítás, cuvée, assemblage vagy blend: mindegyik elnevezés azt takarja, hogy az adott tétel legalább kétféle bor vegyítésével jött létre. Szeretjük őket, hiszen az egyes szőlőfajták legszebb tulajdonságait domborítják ki.
A majdnem 7500 vörösbor közül kiemelkedő Cassiopeia Merlot 2015 hazaérkezett, és szeptember 14-én a Jammertal Borbirtokon birtokbemutatóval és borkóstolóval egybekötött sajtótájékoztatón ismerhette meg a hazai közönség. A Concours Mondial de Bruxelles 2021 a világ egyik legrangosabb és legnagyobb merítéssel dolgozó nemzetközi borversenye, ahol idén júliusban a Jammertal Borbirtok bora kapta a kategóriája legmagasabb pontszámát, …
Dionüszosz óta tudjuk, hogy nem csak a hajadonokat lehet boldogabbá és szebbé tenni házasítással, hanem a borokat is, persze csak akkor, ha megfelelő párt találunk számukra. A világon nagyon sok sikeres, jól bejáratott házasítás létezik, melyet a tapasztalat és tudás alakított ki hosszú évszázadok alatt, akárcsak a szabályozott folyók medrét. Mi bennük a közös, miért …
A magyar és főleg a villányi cabernet franc számottevő rajongótábort tudhat magának. De vajon jelenthet-e a fajta valós kiugrási lehetőséget a borvidéknek? Erre a kereste a választ saját kóstolási tapasztalatai alapján a cikk szerzője.
Kárpát-medencei pályafutása egy angol világfi úri passziójaként indult, a filoxéra után már több hazai borvidéken megjelent, pedig olykor a nevét se tudták helyesen leírni, mai aranykorát a szocializmus alapozta meg. Bemutatkozik a cabernet franc.
Pach János, 2019-es cikkíró versenyünk ismeretterjesztő kategóriájának győztese dolgozatában azt vizsgálja, a némileg átalakult bordeaux-i borvidék mennyiben lehet követendő példa Villány számára. A kérdés most különösen aktuális.
Nagyon hasonló adottságokkal és történelmi háttérrel teljesen más utat jár be a kékfrankos az osztrák-magyar határ egyik és másik oldalán. Miért alakult ez így? Hogy kerülhet mégis soproni szőlő osztrák pincébe? Különbözik-e a soproni kékfrankos a pár kilométerrel odébb készített burgenlandi blaufränkisch-től? És persze a fő kérdés: melyik a jobb?
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
