A szőlőtermesztési és a borkészítési tevékenység elindításával kapcsolatos adminisztratív feladatok áttekintését a hegybírónál elvégzendő feladatok áttekintésével kezdtük.
A szőlőtermesztési és a borkészítési tevékenység elindításával kapcsolatos adminisztratív feladatok áttekintését a hegybírónál elvégzendő feladatok áttekintésével kezdtük.
A borászati tevékenység megkezdéséhez egy jó ötlet, csillapíthatatlan szenvedély, a hagyományok ápolásának szándéka, és a mindenek felett vállalt kitartáson kívül jónéhány adminisztratív tevékenységen keresztül vezet az út.
A borászati termékekhez kapcsolódó adminisztrációról előző cikkünkben elmondtuk, hogy annak szükségességét a termék sajátosságaiból adódóan mennyi tényező határozza meg. Az egyes adminisztrációs kötelezettségek forrása egyrészt lehet a közösségi jog, másrészt a tagállami szabályozás is.
A címkézésről szóló eddigi cikkeinkben (itt az első és a második) a jelölés olyan elemeiről tettünk említést, amelyek a termelők és a fogyasztók számára is viszonylag jól ismertek. A kötelezően feltüntetendő elemek, illetve azon kifejezések, amelyek nem kötelezőek, de a legtöbb címkén mégis megtalálhatók, egyértelműek, jól ismert tartalommal rendelkeznek.
Telepítés és a kivágás engedélyezése – A telepítési jogok szabályozásának természetes velejárója, hogy a szőlőültetvény-felület nagyságának változását nyomon kell követni a tagállamoknak. Ez a követelmény nem csak azt eredményezi, hogy minden telepítés, valamint kivágás engedélyhez kötött, hanem azt is, hogy a telepítések és kivágások egyenlegének létezzen országos nyilvántartása, amelyből évente Magyarországnak is adatot kell szolgáltatnia.
Kínálatszabályozás – A szőlőtermelési potenciál szabályozásával (telepítési tilalom, telepítési jogok rendszere) kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért van szükség ilyen rendszer fenntartására, ezek az intézkedések segítik-e a bortermelést, vagy éppen akadályozzák azt.
Háttér – A szőlő-bor ágazat 2009-ig teljesen önálló szabályozással rendelkezett. Utolsóként a szőlő-bor ágazat is beépítésre került a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendeletbe.
Háttér – A Borpiac rovatban sorozatot indítunk a borágazat szövevényes szabályozásában eligazodni vágyók számára. Hétről hétre új témakörben, tematikusan kerülnek bemutatásra a szabályozás egyes kérdései. Egy szabályozási téma bemutatásának célja, hogy eligazodást nyújtson a tanácsra vágyó, borpiaci szereplők számára.
Kormányközi szervezet – Július első hetében tartja a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) éves kongresszusát és rendes közgyűlését. Idén Románia látja vendégül a tagországokat Bukarestben, a világ második legnagyobb épületében, a Parlamentben. A Kongresszus témájának a szervezők a „Szőlő és bor a tradíció és a modernitás között” jelmondatot választották. Jelen cikkünkben az OIV szerepét …
Január 1-én lépett hatályba az új hegyközségi törvény, amely az 1994-ben elfogadott, és azóta több módosításon is keresztülment hegyközségi törvényt váltotta fel. Az I. Borjog és Bormarketing Konferencián elhangzott, hogy az új hegyközségi szabályozás sok tekintetben visszanyúlik a XIX. századi hegyközségek működési szabályaihoz.
A szőlőtermesztési és a borkészítési tevékenység elindításával kapcsolatos adminisztratív feladatok áttekintését a hegybírónál elvégzendő feladatok áttekintésével kezdtük.
A borászati tevékenység megkezdéséhez egy jó ötlet, csillapíthatatlan szenvedély, a hagyományok ápolásának szándéka, és a mindenek felett vállalt kitartáson kívül jónéhány adminisztratív tevékenységen keresztül vezet az út.
A borászati termékekhez kapcsolódó adminisztrációról előző cikkünkben elmondtuk, hogy annak szükségességét a termék sajátosságaiból adódóan mennyi tényező határozza meg. Az egyes adminisztrációs kötelezettségek forrása egyrészt lehet a közösségi jog, másrészt a tagállami szabályozás is.
A címkézésről szóló eddigi cikkeinkben (itt az első és a második) a jelölés olyan elemeiről tettünk említést, amelyek a termelők és a fogyasztók számára is viszonylag jól ismertek. A kötelezően feltüntetendő elemek, illetve azon kifejezések, amelyek nem kötelezőek, de a legtöbb címkén mégis megtalálhatók, egyértelműek, jól ismert tartalommal rendelkeznek.
Telepítés és a kivágás engedélyezése – A telepítési jogok szabályozásának természetes velejárója, hogy a szőlőültetvény-felület nagyságának változását nyomon kell követni a tagállamoknak. Ez a követelmény nem csak azt eredményezi, hogy minden telepítés, valamint kivágás engedélyhez kötött, hanem azt is, hogy a telepítések és kivágások egyenlegének létezzen országos nyilvántartása, amelyből évente Magyarországnak is adatot kell szolgáltatnia.
Kínálatszabályozás – A szőlőtermelési potenciál szabályozásával (telepítési tilalom, telepítési jogok rendszere) kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért van szükség ilyen rendszer fenntartására, ezek az intézkedések segítik-e a bortermelést, vagy éppen akadályozzák azt.
Háttér – A szőlő-bor ágazat 2009-ig teljesen önálló szabályozással rendelkezett. Utolsóként a szőlő-bor ágazat is beépítésre került a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendeletbe.
Háttér – A Borpiac rovatban sorozatot indítunk a borágazat szövevényes szabályozásában eligazodni vágyók számára. Hétről hétre új témakörben, tematikusan kerülnek bemutatásra a szabályozás egyes kérdései. Egy szabályozási téma bemutatásának célja, hogy eligazodást nyújtson a tanácsra vágyó, borpiaci szereplők számára.
Kormányközi szervezet – Július első hetében tartja a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) éves kongresszusát és rendes közgyűlését. Idén Románia látja vendégül a tagországokat Bukarestben, a világ második legnagyobb épületében, a Parlamentben. A Kongresszus témájának a szervezők a „Szőlő és bor a tradíció és a modernitás között” jelmondatot választották. Jelen cikkünkben az OIV szerepét …
Január 1-én lépett hatályba az új hegyközségi törvény, amely az 1994-ben elfogadott, és azóta több módosításon is keresztülment hegyközségi törvényt váltotta fel. Az I. Borjog és Bormarketing Konferencián elhangzott, hogy az új hegyközségi szabályozás sok tekintetben visszanyúlik a XIX. századi hegyközségek működési szabályaihoz.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
