Az egészséges lokálpatriotizmus erősítésével a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke is egyetért. Sőt, szerinte a külföldi példák is azt mutatják, ez kisegítheti a hazai termelőket a válságból.
Az egészséges lokálpatriotizmus erősítésével a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke is egyetért. Sőt, szerinte a külföldi példák is azt mutatják, ez kisegítheti a hazai termelőket a válságból.
Kevesebb olcsó asztalit hoznak Olaszországból. Bár jó borév volt a tavalyi, a magyar borászok mégsem örülhetnek. Idén eddig a negyedével kevesebb bort tudtak eladni, mint egy éve, holott az ellenőrzésekkel sikerült felére csökkenteni a hazánkba érkező olcsó és rossz minőségű olasz bor mennyiségét.
Nagy Britannia megelőzte Németországot, így a világ legnagyobb borimportőrévé vált.
Egyre gyakrabban kerül szóba különböző fórumokon, hogy bizonyos magyar vörösborok fogyasztói ára a kelleténél magasabb. Megalapozott-e egy ilyen felvetés, és ha igen, akkor adódik a kérdés: miért drágák egyes magyar vörösborok? Körséta a hazai topborok piacán – avagy ki vásárol egy palack vöröset 27 ezer forintért?
Az ország egyik legjobb borvidékén, Eger környékén 21 hektárnyi szőlőt akarnak kivágni a tulajdonosok, hogy átvehessék az Európai Uniós vágási prémiumot. Vannak térségek, ahol még több szőlőt kiirtanak. Sorra mennek tönkre a szőlőfelvásárló nagyüzemek, miközben ömlik be az olcsó spanyol bor.
A hazai borok között vannak nagyon jó minőségűek is, azonban a régi álmokkal fel kell hagyni. Az idei szőlőtermés jobb lesz a tavalyinál, de azért nem annyival, ahogy ezt korábban a gazdák remélték. És persze még most is sok múlik az időjáráson.
A skandináv régió, ahol a legnagyobb piacunk hagyományosan Svédország, a tavaly óta kissé megélénkült magyar külpiaci bormarketing stratégiában – úgy tűnik – fontos szerepet foglal el.
Minden év tavaszán nagy várakozás előzi meg az „új borok” kóstolását Bordeauxban. Számos kereskedő, újságíró, borász és borkedvelő zarándokol el fél évvel a szüret után a francia borfővárosba, hogy az új évjáratot szemügyre vegyék. Vannak köztük, akik nem értenek egyet a bordeaux-i rendszerrel, ám vannak akik egyenesen imádják!
2007-ben kevesebb bort fogyasztottunk, mint egy évvel korábban – áll a Gfk Piackutató Intézetnek a Bormarketing Kht. számára készített közvéleménykutatásában. Szakemberek ezt a gazdasági helyzettel magyarázzák.
Hugh Johnson, a világ egyik legismertebb borszakújságírójának nevével fémjelzett Sunday Times Wine Club Anglia legnagyobb direkt internetes és telefonos borértékesítő klubja. A klub már több mint 35 éve kínál tagjainak borokat az egész világból: közel száz borászat több mint ezer termékéből válogathatnak a tagok.
Az egészséges lokálpatriotizmus erősítésével a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke is egyetért. Sőt, szerinte a külföldi példák is azt mutatják, ez kisegítheti a hazai termelőket a válságból.
Kevesebb olcsó asztalit hoznak Olaszországból. Bár jó borév volt a tavalyi, a magyar borászok mégsem örülhetnek. Idén eddig a negyedével kevesebb bort tudtak eladni, mint egy éve, holott az ellenőrzésekkel sikerült felére csökkenteni a hazánkba érkező olcsó és rossz minőségű olasz bor mennyiségét.
Nagy Britannia megelőzte Németországot, így a világ legnagyobb borimportőrévé vált.
Egyre gyakrabban kerül szóba különböző fórumokon, hogy bizonyos magyar vörösborok fogyasztói ára a kelleténél magasabb. Megalapozott-e egy ilyen felvetés, és ha igen, akkor adódik a kérdés: miért drágák egyes magyar vörösborok? Körséta a hazai topborok piacán – avagy ki vásárol egy palack vöröset 27 ezer forintért?
Az ország egyik legjobb borvidékén, Eger környékén 21 hektárnyi szőlőt akarnak kivágni a tulajdonosok, hogy átvehessék az Európai Uniós vágási prémiumot. Vannak térségek, ahol még több szőlőt kiirtanak. Sorra mennek tönkre a szőlőfelvásárló nagyüzemek, miközben ömlik be az olcsó spanyol bor.
A hazai borok között vannak nagyon jó minőségűek is, azonban a régi álmokkal fel kell hagyni. Az idei szőlőtermés jobb lesz a tavalyinál, de azért nem annyival, ahogy ezt korábban a gazdák remélték. És persze még most is sok múlik az időjáráson.
A skandináv régió, ahol a legnagyobb piacunk hagyományosan Svédország, a tavaly óta kissé megélénkült magyar külpiaci bormarketing stratégiában – úgy tűnik – fontos szerepet foglal el.
Minden év tavaszán nagy várakozás előzi meg az „új borok” kóstolását Bordeauxban. Számos kereskedő, újságíró, borász és borkedvelő zarándokol el fél évvel a szüret után a francia borfővárosba, hogy az új évjáratot szemügyre vegyék. Vannak köztük, akik nem értenek egyet a bordeaux-i rendszerrel, ám vannak akik egyenesen imádják!
2007-ben kevesebb bort fogyasztottunk, mint egy évvel korábban – áll a Gfk Piackutató Intézetnek a Bormarketing Kht. számára készített közvéleménykutatásában. Szakemberek ezt a gazdasági helyzettel magyarázzák.
Hugh Johnson, a világ egyik legismertebb borszakújságírójának nevével fémjelzett Sunday Times Wine Club Anglia legnagyobb direkt internetes és telefonos borértékesítő klubja. A klub már több mint 35 éve kínál tagjainak borokat az egész világból: közel száz borászat több mint ezer termékéből válogathatnak a tagok.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
