Útikönyv a magyar borvidékekről

„Sokat éltem külföldön, és úgy tapasztaltam, hogy minden sikeres ország meg tudja mutatni azokat az arcait, amelyektől egyedülálló a világban” – mondta az MTI-nek adott interjújában a szerző, hozzátéve: hazánk egyik ilyen kincse a szecessziós építészet, amelyről a sorozat első útikalauzát írta.

Mint hangsúlyozta, talán csak Franciaországban vannak a magyarhoz hasonlóan változatos talajviszonyok és ennyiféle szőlő: csak magyar szőlőfajtából 89-et tartanak nyilván, és 93 fajtát termesztenek tíz hektárnál nagyobb területen hazánkban.

A Panoráma-sorozatban megjelent brazíliai és katalóniai útikönyveiről is ismert Bede Béla elárulta, munkája során minden szakfolyóiratot, szakkönyvet végigolvasott, ami az utóbbi tíz évben a témában megjelent. „Úgy láttam, hogy szinte mind osztályoz, rangsorol, én azonban nem szerettem volna értékeléseket írni a könyvbe. Persze a szerző már a választással is értékel, hiszen nem egyszerű például húsz borászatot kiválasztani Tokajból” – ismerte be.

Bede Béla kiemelte: sikerült megnyernie a kötet szakmai lektorának Mészáros Gabriellát, hazai borszakírót, a Borkollégium tulajdonos-oktatóját.

Az útikönyv röviden áttekinti mind a 22 magyar borvidék történetét, jellemzőit, majd az ott található vezető borászatokat ismerteti, többnyire magukat a termelőket is megszólaltatva.

 

„Bizonyos értelemben a kötet legizgalmasabb része a végén található lista, amely a felkeresett borászok által ajánlott, további több mint kétszáz pincészet adatait tartalmazza” – hívta fel a figyelmet a szerző, hozzátéve: ebben a névsorban egyaránt szerepelnek nevesebb, de a kötet főszövegéből terjedelmi okokból kimaradt termelők és a szélesebb közönség számára ismeretlen borászatok is.

A több mint 400 oldalas, a pincészetek fotóival megjelent útkönyv angol nyelvű változatban is elérhető, de előkészületben van az orosz nyelvű kiadás is.

Bede Béla elárulta: már dolgozik a sorozat következő kötetén, így jövőre várható a magyar fürdőket bemutató tematikus útikönyv megjelenése.