Az esztergomi bazilika alatt hatalmas belmagasságú, műemléki pincerendszer húzódik mintegy 3700 négyzetméteren. A XIX. század elején kialakított pincerendszer legfőbb funkciója a javadalmi területekről érkező érseki borok tárolása volt. A saját birtokokon termelt ó- és újborral teli hordók mellett az esztergomi érseki pincének palackozott tokaji, különböző csemegeborai voltak, valamint pezsgőt és törkölypálinkát is tároltak. A pince történetéről bővebben keretes írásunkban olvashatnak.
A trianoni döntés után az érsekség nagy része, így a szőlőbirtokok is az újonnan alakult Csehszlovákia területéhez kerültek, a pincerendszer funkcióját vesztette. Az ötvenes évektől a szomszédos Ószeminárium épülete katonai funkciót töltött be, így az egész környéket lezárták, és megközelíthetetlen lett a pince is. Az épületegyüttes az évek alatt annyira rossz állapotba került, hogy vizesedése a pincerendszer statikai állapotát és a bazilika altemplomát is veszélyeztette, emiatt kiemelt fontosságú a pincerendszer állagmegóvását és szigetelését célul tűző felújítás.
A főpásztor beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik együttműködtek a pince megújításában és a modern technika követelményeinek megfelelő turisztikai központtá fejlesztésében. Így a Kárpát-medence bortermelésének színe-javát a kornak megfelelő módon képes bemutatni a pincerendszer.
A Prímás Pince igazgatója, Meszleny László – Márai Sándor gondolatainak felidézésével – a bor közösség- és ezáltal kultúrateremtő szerepét emelte ki, majd bemutatta a pincét működtető, kiváló szakemberekből álló csapatot. A meghívottak ezt követően ízelítőt kaptak a hagyományos magyar ételek és a modern konyha ötvözésével készült finomságokból, a pince boraiból, valamint megtekinthették a pincerendszerben működő interaktív borászati kiállítást.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
