Egy vodka gyártóját vették célba a kazahsztáni muszlimok, mert az üvegeken az „Allah” szó szerepel. A 31-es csatorna nevű helyi kereskedelmi televízió kedd esti híradása szerint Szemej város mecsetjének vallási vezetője bocsánatkérést követel a szeszesital gyártójától, mert az üvegeken ez a mondat szerepel: „Allah hatalma mindenkinek elegendő”. Bekzat Boranbajul imám szerint mindez felér egy istenkáromlással.
Törökországban reneszánszát ünnepli az évezredes borászati hagyományokra épülő borkultúra. A Trákia-i és Marmaris-i régió, valamint az Égei-tenger és Kappadokia borvidékein az ókor óta megművelt szőlőültetvények különleges minőségű borokkal mutatkoznak be a borkedvelők előtt.
A magyar bor évszázadairól az MR1-en elhangzott majd egy órás beszélgetés hanganyaga egy klikkeléssel elérhető! Vajon miért írt oly sok bordalt Petőfi, aki a kutatók szerint nem volt borkedvelő? A művelődéstörténeti adalékokban gazdag riportműsor a hazai borkultúra hagyományait kutatja és igyekszik feltámasztani. Mi is meghallgathattuk!
Immár hivatalosan is megnyitotta kapuit július 1-jén az esztergomi Prímás Pince, amely borkóstolóval, interaktív kiállítással, a magyarországi borvidékeket bemutató anyagokkal, étteremmel, turisztikai információs központtal várja látogatóit egyedülálló komplexumként a bazilika közvetlen környezetében.
A legutolsó fagyosszenthez, Orbán napjához – május 25. – számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik. A szőlősgazdák az Orbán-napi időjárásból évszázadok óta merész következtetéseket vonnak le. Ezeket sokan ma már megmosolyogják, ám a szép népi hagyomány azért tovább él.
Bortörténelmi sorozatunkat Tokaj felemelkedésével fejeztük be, mely furcsamód a keserves törökkorhoz köthető. A magyar borkultúra természetesen megsínylette a vérzivataros történelmet, hiszen az ország egyik uralom alól a másikba került. A török idők után a Habsburgok jöttek, majd Trianon, újra háború, végül a szovjet megszállás. Most eljöhet a „feltámadás”?
A Biblia szerint Jézus keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A Húsvét ma a keresztény világ legfontosabb vallási ünnepe, egyben évezredek óta a tavasz eljövetelének ünnepe is. Kivételes alkalom a „két szín alatti áldozás” Húsvét Nagycsütörtökön, ekkor a hívek is isznak a miseborból.
Az első írásos emlékek a magyar borokat már a legfontosabb mezőgazdasági termékek közé sorolják. Szent István ideje alatt 1006-ban egy italmérési oklevélről számolnak be a források. Nézzük, hogyan alakult a magyar borkultúra a középkorban!
A szólásmondás alapja az a népi hagyomány, hogy ha január 22-én, Szent Vince napján olvad, jó lesz a szőlőtermés. Emellett sokhelyen levágott szőlővesszőből is megjósolják az őszre várható szőlőtermést.
A húsvét elképzelhetetlen sonka, tojás és bárány nélkül. Milyen bort válasszunk ezekhez, hogy készítsük el, hogy igazán emlékezetesre sikerüljön? Néhány tipp és régóta bevált módszer – és persze egy kis visszatekintés: hogyan és miért ünnepeljük a Húsvétot?
Egy vodka gyártóját vették célba a kazahsztáni muszlimok, mert az üvegeken az „Allah” szó szerepel. A 31-es csatorna nevű helyi kereskedelmi televízió kedd esti híradása szerint Szemej város mecsetjének vallási vezetője bocsánatkérést követel a szeszesital gyártójától, mert az üvegeken ez a mondat szerepel: „Allah hatalma mindenkinek elegendő”. Bekzat Boranbajul imám szerint mindez felér egy istenkáromlással.
Törökországban reneszánszát ünnepli az évezredes borászati hagyományokra épülő borkultúra. A Trákia-i és Marmaris-i régió, valamint az Égei-tenger és Kappadokia borvidékein az ókor óta megművelt szőlőültetvények különleges minőségű borokkal mutatkoznak be a borkedvelők előtt.
A magyar bor évszázadairól az MR1-en elhangzott majd egy órás beszélgetés hanganyaga egy klikkeléssel elérhető! Vajon miért írt oly sok bordalt Petőfi, aki a kutatók szerint nem volt borkedvelő? A művelődéstörténeti adalékokban gazdag riportműsor a hazai borkultúra hagyományait kutatja és igyekszik feltámasztani. Mi is meghallgathattuk!
Immár hivatalosan is megnyitotta kapuit július 1-jén az esztergomi Prímás Pince, amely borkóstolóval, interaktív kiállítással, a magyarországi borvidékeket bemutató anyagokkal, étteremmel, turisztikai információs központtal várja látogatóit egyedülálló komplexumként a bazilika közvetlen környezetében.
A legutolsó fagyosszenthez, Orbán napjához – május 25. – számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik. A szőlősgazdák az Orbán-napi időjárásból évszázadok óta merész következtetéseket vonnak le. Ezeket sokan ma már megmosolyogják, ám a szép népi hagyomány azért tovább él.
Bortörténelmi sorozatunkat Tokaj felemelkedésével fejeztük be, mely furcsamód a keserves törökkorhoz köthető. A magyar borkultúra természetesen megsínylette a vérzivataros történelmet, hiszen az ország egyik uralom alól a másikba került. A török idők után a Habsburgok jöttek, majd Trianon, újra háború, végül a szovjet megszállás. Most eljöhet a „feltámadás”?
A Biblia szerint Jézus keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A Húsvét ma a keresztény világ legfontosabb vallási ünnepe, egyben évezredek óta a tavasz eljövetelének ünnepe is. Kivételes alkalom a „két szín alatti áldozás” Húsvét Nagycsütörtökön, ekkor a hívek is isznak a miseborból.
Az első írásos emlékek a magyar borokat már a legfontosabb mezőgazdasági termékek közé sorolják. Szent István ideje alatt 1006-ban egy italmérési oklevélről számolnak be a források. Nézzük, hogyan alakult a magyar borkultúra a középkorban!
A szólásmondás alapja az a népi hagyomány, hogy ha január 22-én, Szent Vince napján olvad, jó lesz a szőlőtermés. Emellett sokhelyen levágott szőlővesszőből is megjósolják az őszre várható szőlőtermést.
A húsvét elképzelhetetlen sonka, tojás és bárány nélkül. Milyen bort válasszunk ezekhez, hogy készítsük el, hogy igazán emlékezetesre sikerüljön? Néhány tipp és régóta bevált módszer – és persze egy kis visszatekintés: hogyan és miért ünnepeljük a Húsvétot?
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
