Paul Kiefert kérdeztük 1. rész
A heurigerről mint osztrák borozóról valószínűleg a legtöbbünkben élnek elképzelések, de mit is jelent ez pontosan?
Ez egy pincészethez tartozó vendéglő, ahol a helyben készülő ételek – például sertéskolbász, véres hurka, májpástétom, csirkéből készült fogások – mellé saját borokat szolgálnak fel. Utóbbi szempontot nagyon komolyan kell venni, kizárólag a pincészet borai kerülhetnek értékesítésre, bort vásárolni külső forrásból nem szabad.
A hagyományok szerint a heurigerek nem voltak nyitva egész évben, ezért jelentőségre tett szert az egyes pincék nyitva tartásának egyértelmű jelölése. A módszert máig őrizzük, ha tobozokat vagy fenyőágakat akaszt ki valaki az épület elé, azzal azt jelzi, várják a vendégeket. A szokások azonban nemcsak ezen a téren maradtak fent, hanem a zene kapcsán is. Így a bécsi gyakorlatnak megfelelően a mi heurigerünkben kizárólag harmonika szól.
Mit isznak az emberek, ha idelátogatnak? Akadnak átalakulások a borfogyasztási szokásokat illetően?
Az ilyen nyári melegben különösen kedvelt a fröccs, amit nálunk spritzernek hívnak. Ennek három változata van, az alap spritzer ugyanannyi borból és vízből áll, a nyári spritzerben egy rész borhoz kerül két rész víz, a kaiserspritzernél pedig bodzaszörpöt is keverünk az italba.
Az utóbbi években örömteli fordulat, hogy bár az ilyen létesítmények sokáig folyóborok poharazására szolgáltak, a vevőkör igényeinek emelkedésével nálunk például kézzel fogható a prémium, palackozott borok iránti növekvő érdeklődés.
Mi jellemzi a Bécsi borvidéket?
Az egyik legkülönlegesebb dolog a borvidékkel kapcsolatban az, hogy ez a közel hétszáz hektáros szőlőtermő táj egy főváros közigazgatási határán belül helyezkedik el, egészen pontosan a 10., a 19., a 21, és a 23. kerületekben. Ezek közül a középső kettő rendelkezik a legjobb adottságokkal, hiszen itt a Duna és a bécsi erdők hatása oly módon érződik, hogy a szőlőterületek éjszakára lehűlnek, míg a teljes érés eléréséhez a déli kitettség miatt a meleg nappalok is adottak.
A széljárásnak köszönhetően az szőlőink általában egészségesek, ugyanakkor a hideg éjszakák miatt lelassuló érés következtében a késői szüret adta kockázattal számolnunk kell. A rajnai rizlinget például október második felében, a hónap végén szoktuk szüretelni a tél beköszönte előtt, és ilyenkor sajnos gyakran előfordulnak jégesők.
Vannak olyan dűlők, amelyek a többinél magasabb presztízzsel rendelkeznek?
A termőterületek közül a Nussberg-dűlő a leghíresebb, ahol a birtokközpontunk és az ültetvényeink többsége is található. Az itteni mészkőtalaj egy korábban itt húzódó tengernek köszönhetően jött létre, mindezt az apró csiga- és kagylómaradványok is bizonyítják. A talaj mészkőtartalma 25-65% között húzódik, és agyaggal, valamint homokkal keveredik.
Mindennek köszönhetően az innen származó borok még meleg évjáratokban is egyenesek, elegánsak. A mészköves talaj miatt itt adott a burgundi asszociáció, ezért nem meglepő, hogy errefelé a rajnai rizling mellett a chardonnay, a szürkebarát, a pinot blanc és a pinot noir fajták elterjedtnek számítanak.
Cikkünket holnap ITT folytatjuk.
Egy bécsi kirándulásnak nem csak a schönbrunni kastélyból, kávéházakból és wienerschnitzelből kell állnia. Egy bor iránt érdeklődőnek érdemes útjába ejteni a város határain belül megtalálható borvidék pincészeteit is, hiszen miután a nyári melegben felüdíti magát valamelyik spritzer variációval, ott a lehetőség, a mai heurigereknek hála, a magasabb kategóriájú borok végigkóstolására is.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
