Megoldások
A kérdésekhez kattints IDE!
1. Miért hívják juhfarknak a juhfarkat?
A helyes válasz a B: mert a fürt formája egy juh farkára hasonlít.
A juhfark szőlőfürtje hosszúkás, hengeres alakú, tömött, a végén visszahajlik, ezért emlékeztet az állat farkára.
2. Mikor ismerték el hivatalos fajtaként a juhfarkat hazánkban?
A helyes válasz a C: 1997.
A Nemzeti Fajtajegyzékbe csak 1997-ben került vissza a szőlőfajta. Ennek valószínűleg főleg az volt az oka, hogy gombás betegségekre érzékeny természetével sokáig nehezen boldogultak a szőlészek. Manapság azonban egyre több pincészet is elégedett vele, és megbízhatónak tartja.
3. A Somlói borvidéken esetenként mely szőlőfajtával keverték össze a juhfarkat?
A helyes válasz az A: csomorika.
A csomorika egy ismeretlen eredetű, valószínűleg magyar származású fajta, amely hajdanán a Dunántúl déli részén számított elterjedtnek, és a mai napig jellemzően ott keverik össze a két fajtát. A tőkék, a fürtök és a belőlük készült must eltérő, a félreértés onnan ered, hogy a baranyai svábok annak idején Lämmerschwantznak nevezték a csomorikát, azaz ugyanúgy hívták, mint ami a juhfark német neve volt.
4. A juhfark származása nem tisztázott, Magyarországon túl elsősorban Ausztria neve szokott felmerülni. Ezen belül melyik tartomány?
A helyes válasz a B: Stájerország.
Stájerország, németül Steiermark Ausztria délkeleti tartománya, székhelye Graz. A tartományban ma több mint 4000 hektáron termelnek szőlőt, legismertebbek a dél-stájerországi borok, közöttük a friss, ropogós sauvignon blanc-ok.
5. Melyik somlói borász mondta ezt a juhfarkról?
„Óriási a jelentősége annak, hogy ma már meg tudjuk védeni a szőlőt, mert ez teszi lehetővé, hogy be tudjuk várni az érést. Így már akad olyan év, amikor a juhfark az első helyre ugrik a fajták sorában.”
A helyes válasz a C: Fekete Béla.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Nem mindegyik hungaricumnak tekintett szőlőfajtáról tudjuk 100%-os bizonyossággal, hogy Magyarország területéről származik. Abban az esetben azonban, ha nálunk évszázadok óta elterjedtnek számít, és szinte kizárólag vagy főként mi foglalkozunk vele nagyobb mennyiségben, magunkénak tekinthetjük a fajtát. Így áll a helyzet a juhfarkkal is.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
