Majdnem szüretelünk

Azért csak majdnem, mert köztes állapotban van a szőlő, bár száraz bornak már szedtünk sárgamuskotályt. Épp az imént néztem meg, ujjnyi habbal a tetején erjed. Nagyon parfümös volt az illata mustként, mondhatnám azt is hogy már majdnem mesterkélt. Olyan kölnis, szinte túláradó. Tudom azonban, hogy kierjedve harmonikusabbnak találom majd. Mint mindig. A sauvignon blanc-t is megnézettük már laborban. A cukor még kevés, a sav meg sok. Szerintem hozza majd a szokott formáját, mint általában. A fürtök zöldek, feszes bogyókkal. Éretlennek tűnnek jó ideig. Aztán a szín ellenére egyszer csak beáll az egyensúly a cukor és sav között. Nem egyszerű a jó szüreti időpontot elkapni! A furmint és a hárslevelű azt hiszem olyan két hét múlva talán szedhető lesz. Szóval még várunk. Hátul a kertből kiszedtük már a krumplit, a hagymát. Az olasz sütőtökből már több termés érettnek tűnik. Igaz az elsőként kötöttek nem hiszem, hogy jók lesznek. Kétszer meglocsoltam őket és ez lehet annak az oka, hogy mindkettő óriásira nőtt, viszont középen megrepedt. Ugye erre mondják azt, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve... Sajnálom a butaságom és reménykedek abban hogy a többi majd beérik. A múlt hónapban kidolgoztuk magunkat. Lepalackoztuk végre a már sokat emlegetett borokat. 2011-ből a furmintokat: Birtok, Istenhegy, Úrágya. Ebből az évből egy gyümölcsös édes furmintunk is született. Hárslevelűből is lett édes a palackba töltve. Ki ne hagyjam azért a "szegény" rokont, a zempléni Chardonnayt. Igen, a JanÓ is a palackjában gömbölyödik. Hát hogyan is mondjam? Nem kis feladatnak bizonyult, hogy mit hogyan logisztikázzunk, hogy elférjünk valahogy. De sikerült hála Istennek! Nemsokára készen vannak a címkék és indulhatnak is az asztalokra/poharakba. Úgyhogy most már nyugodtan készülhetünk a szüretre. Nyugodtan? Mindig elönt mindenkit a "harci láz" ahogy közeledünk a szőlők teljes érettsége felé. Hol melyik parcella van előrébb érettségben? Melyik van netán lemaradva? Mennyi kétely és kérdés. Aztán ha elindulunk, akkor már jöhet a napi rutin. Egy darabig. Aztán majd megint találunk valamit, amiben dönteni kellene. Szedjünk, ne szedjünk aszút? A csipet csapatunk a sárgamuskotály szüretnél is minden parcellánál megkérdezte mi legyen. Szedjünk - mondtam. Igaz  a nap végére csak egy harmadvödörnyi jött össze. Én ennek is örülök, mert nem a földre került és a költségeket amúgy sem igazán növeli. De legalább van már olyan kettő kilónyi 2013-as aszúszemünk. Dédikém mondogatta sokszor, hogy aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Mivel már negyedik éve nincs komolyabb aszús év a borvidéken ebben bízom. Megérdemlem már a nagyot is ez éven. Jó sok aszúszemet. A múlt héten már megjött az első nagyobb seregély csapat is. Most még nem a szőlőt eszik, hanem a napraforgót habzsolják. Ez nekünk még öröm, de a tábla gazdája idegeskedhet nem is kicsit. Remélem az Isten- és Padihegy tető fölött köröző ragadozó madarak majd csak elriasztják őket, ha a mi szőlőinkre vetnék magukat. A normál erdei madarak és a vadak viszont már eszik a kint maradt édesnek szánt sárgamuskotályt. Nem sajnálom én tőlük. Csak hát fogy... És ők meg azt látom nem nagyon ismernek mértéket. Vagy túl jó a szőlőnk? Remélem nekünk is hagynak azért valamit. Meg persze Bernikének is! Árvay János 2013.09.16.

Azért csak majdnem, mert köztes állapotban van a szőlő, bár száraz bornak már szedtünk sárgamuskotályt. Épp az imént néztem meg, ujjnyi habbal a tetején erjed. Nagyon parfümös volt az illata mustként, mondhatnám azt is hogy már majdnem mesterkélt. Olyan kölnis, szinte túláradó. Tudom azonban, hogy kierjedve harmonikusabbnak találom majd. Mint mindig.

A sauvignon blanc-t is megnézettük már laborban. A cukor még kevés, a sav meg sok. Szerintem hozza majd a szokott formáját, mint általában. A fürtök zöldek, feszes bogyókkal. Éretlennek tűnnek jó ideig. Aztán a szín ellenére egyszer csak beáll az egyensúly a cukor és sav között. Nem egyszerű a jó szüreti időpontot elkapni! A furmint és a hárslevelű azt hiszem olyan két hét múlva talán szedhető lesz. Szóval még várunk.

Hátul a kertből kiszedtük már a krumplit, a hagymát. Az olasz sütőtökből már több termés érettnek tűnik. Igaz az elsőként kötöttek nem hiszem, hogy jók lesznek. Kétszer meglocsoltam őket és ez lehet annak az oka, hogy mindkettő óriásira nőtt, viszont középen megrepedt. Ugye erre mondják azt, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve… Sajnálom a butaságom és reménykedek abban hogy a többi majd beérik.

A múlt hónapban kidolgoztuk magunkat. Lepalackoztuk végre a már sokat emlegetett borokat. 2011-ből a furmintokat: Birtok, Istenhegy, Úrágya. Ebből az évből egy gyümölcsös édes furmintunk is született. Hárslevelűből is lett édes a palackba töltve. Ki ne hagyjam azért a „szegény” rokont, a zempléni Chardonnayt. Igen, a JanÓ is a palackjában gömbölyödik.

Hát hogyan is mondjam? Nem kis feladatnak bizonyult, hogy mit hogyan logisztikázzunk, hogy elférjünk valahogy. De sikerült hála Istennek! Nemsokára készen vannak a címkék és indulhatnak is az asztalokra/poharakba.

Úgyhogy most már nyugodtan készülhetünk a szüretre. Nyugodtan? Mindig elönt mindenkit a „harci láz” ahogy közeledünk a szőlők teljes érettsége felé. Hol melyik parcella van előrébb érettségben? Melyik van netán lemaradva? Mennyi kétely és kérdés. Aztán ha elindulunk, akkor már jöhet a napi rutin. Egy darabig. Aztán majd megint találunk valamit, amiben dönteni kellene. Szedjünk, ne szedjünk aszút? A csipet csapatunk a sárgamuskotály szüretnél is minden parcellánál megkérdezte mi legyen. Szedjünk – mondtam. Igaz  a nap végére csak egy harmadvödörnyi jött össze. Én ennek is örülök, mert nem a földre került és a költségeket amúgy sem igazán növeli. De legalább van már olyan kettő kilónyi 2013-as aszúszemünk. Dédikém mondogatta sokszor, hogy aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Mivel már negyedik éve nincs komolyabb aszús év a borvidéken ebben bízom. Megérdemlem már a nagyot is ez éven. Jó sok aszúszemet.

A múlt héten már megjött az első nagyobb seregély csapat is. Most még nem a szőlőt eszik, hanem a napraforgót habzsolják. Ez nekünk még öröm, de a tábla gazdája idegeskedhet nem is kicsit. Remélem az Isten- és Padihegy tető fölött köröző ragadozó madarak majd csak elriasztják őket, ha a mi szőlőinkre vetnék magukat.

A normál erdei madarak és a vadak viszont már eszik a kint maradt édesnek szánt sárgamuskotályt. Nem sajnálom én tőlük. Csak hát fogy… És ők meg azt látom nem nagyon ismernek mértéket. Vagy túl jó a szőlőnk? Remélem nekünk is hagynak azért valamit. Meg persze Bernikének is!

Árvay János

2013.09.16.

Csatlakozz

Tetszett a cikkünk? Iratkozz fel hírlevelünkre!

feliratkozásos form

Ma!
Jegyvásárlás

Bordói November

2026. nov. 21. · 14:00 · Corinthia Budapest
Jegyet veszek
Tanulj a borokról

Következő kurzusok a Winelovers Wine College-ban

Alapozó tanfolyamok, mesterkurzusok, borász kóstolók is várnak
Részletek

Közelgő kurzusok

Winelovers Wine College Alapfok
2026. november 28. 9:00
95 000 Ft
Részletek
Winelovers Wine College Középfok
2026. december 4. 9:00
145 000 Ft
Részletek
Buborék Világ
2026. december 5. 9:00
60 000 Ft
Részletek
Összes kurzus →
Kapcsolódó borok

Furmint borok

Irány a webshop
Winelovers100 Magazin

Megjelent a Winelovers 100+ magazin

Magyarország 100 legjobb bora és a mögöttük álló történetek egy magazinban.
Lelőhelyek
Rendeld házhoz

A Winelovers Top 100 borai a webshopban

Megnézem
Friss WWA eredmények

2026 díjazottak

Megvannak a Winelovers Wine Awards 2026 díjazottjai – nézd meg a győztes borokat!
Eredmények
FRISS TERMÉS

Kapcsolódó cikkeink

Kedvencek a winelovers webshopról