A szeptemberben több mint két év után ismét Vinoport-blogposzttal jelentkező Árvay János ezúttal az idei szürettel kapcsolatos benyomásait osztja meg és elárulja egy nagy bánatát is.
A szeptemberben több mint két év után ismét Vinoport-blogposzttal jelentkező Árvay János ezúttal az idei szürettel kapcsolatos benyomásait osztja meg és elárulja egy nagy bánatát is.
Több, mint két év után ismét olvasható a Vinoporton Árvay János blogposztja. Van miről mesélnie!
A múltkor még azt írtam, hogy elmaradásban van az időjárás. Na, megint megtréfált minket a természet. Olyan melegre, majdnem szaharai hőségre váltott, hogy minden nekilódult a határban és a kertekben.
Hóvirágok, barkák, reszkethettek! A becsapós januári tavasz után február végén visszajött a tél. Repdesnek a mínuszok odakint. Az ország másik felén nagy a hó, de itt épp csak a magasabb hegyek tetején látni fehér foltokat. Nálunk, a faluban és a szőlőkben semmi.
November első felében megvoltunk a szürettel. A múlt héten kóstoltuk Szabolccsal a 2017-es tételeket. Rendben vannak. 930 kilogramm aszúszemünk is lett, minimum 60 refraktó fokos. Rég volt ennyi és ilyen jó minőségű botritiszes szemünk.
A kint maradt szőlőket körbejártuk Szabolccsal. Az összkép jobb, mint amire számítottam. Tudunk még száraz bornak való egészséges fürtöket szedni az Isten-hegyről és a Megyesről. Szép hárslevelűnk mosolyog a Padi-hegyen és az Isten-hegyen is. Több helyen elindult az aszúsodás a fürtökön.
Lerobbant traktorok, éhes seregélyhadak, hamis gulyás, közönségkedvenc borok, az üres kutyaólat elfoglaló macska – Árvay János szívmelengető sorait olvashatjuk.
Árnyékban 38 Celsius-fok. Na, ez már igazi kánikula. Nehezen bírja az ember a kintlétet. Ilyenkor pompás a vastag kőfalakkal ölelt, elsötétített szobában jól lehűtött görögdinnyét enni, ugye? Vagy bekapcsolni a klímát, és elkortyolni egy hűvös fröccsöt munka után?
Kedves olasz sommelier ismerősünk, Mariano meghívott néhányunkat egy borkóstolóra. Francia borokat hozott az otthoni készletéből. Nyolc bort és két champagne-t kóstoltunk. Igazából nekem, de társaimnak is a borok jelentették a valódi meglepetést.
A múltkor említettem, hogy Madridban milyen fantasztikus cseresznyét láttam az ottani piacon. Hála Istennek, most már nálunk is színesedik a „kis” házunknál a cseresznyefa termése. Igaz, nem olyan nagyok a cseresznyeszemek, mint Spanyolországban, de azt hiszem, hogy ízletesebbek lesznek.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
