A könnyedség fokára lépve
A szőlőfajták egyébként ugyanazok; döntő részt chardonnay és pinot noir. A kategorizálás itt is az alap tételektől indul. Ezek a regioniális, azaz borvidék szintű eredetvédelmek. Cote Chalonnaise-ban nem más, mint a Bourgogne Cote Chalonnaise AOC. Ezzel a címkével ellátva palackoznak minden pinot noriból készített vörös, rozé- és chardonnayból készített fehérbort. A következő regionális, borvidéki védett eredetű bor a Bourgogne Cote du Couchois AOC. Ez már csak vörös lehet, s a meghatározott falvakból származhat.
A Rully AOC alatt több fehérbor készül, mint vörös. A vidék híres a pezsgőkészítéséről is. Mercurey AOC az a falu, aminek vörösborai a legnagyobb hírnevet – és a legmagasabb árakat – érték el Cote Chalonnaise-ben. Givry AOC a legkisebb a négy falu közül. Vörösborai különösen kedveltek és már a középkorban is nagy hírnévnek örvendtek. Ezzel ellentétben Montagny AOC mintegy 370 hektáron csak fehérborokat termel.
A Cote Chalonnaise-ben készült borok kétségtelenül a mindennapi fogyasztásra születtek. A komoly, nagy alkalmak borai nem ezen a vidéken keresendőek; de valljuk be, nem is kell minden borvidéknek komoly üzenetet hordoznia.
Cote Chalonnaise tulajdonképpen a Cote d’Or területek folytatása, ám itt már sokkal inkább a könnyed, gyümölcsös borok kapnak fontos szerepet. Ennek oka elsősorban, hogy a szőlőterületek közé már erdők és legelők is beékelődtek, illetve a borok jóval kevesebb ideig érnek, mint a prémium kategóriás Cote d’or-ban született társaik.
