Az illatot az áfonya mellett egy bőrös, szalonnás, animális karakter uralja. Ahogy megkóstoljuk a bort, érezzük a koncentrációt, az elegáns savgerincet, egy ásványos ízvonalat, a közepesnél nagyobb testet, a csokoládés, meggyes felhangokat, a tüzességet. Komolyabb marhafogást fogyasztanánk hozzá, például egy máltai bélszínt, ahol a sültet szalonnával spékelik, és hagymás, vörösboros, tejszínes mártással gazdagítják.
Már kóstoltuk 2009.11.10-én:
Átütő szeder, meggy és fekete ribiszke illattal és ízzel találkozunk, amikor kezünkbe vesszük a poharat. A boron egyértelműen a szőlő hűvös hangulatú aromái uralkodnak, bár emellett kivehető egy bőrős és mentás vonal is, sokrétűvé téve az ízképet. Kóstoláskor hosszú élettartamot garantáló savakat és kerek tannintartalmat érzünk, amely tulajdonságok kifejezetten ételbaráttá teszik a kompozíciót. Tálaljuk bárányból vagy vadhúsból készült sűrű raguval, amelyet kakukkfűvel fűszereztünk.