A Bordeaux-i vörösbor a borvilág bástyája, legkeresettebb terméke, sziklaszilárd alapokkal, több száz éves hagyományokkal. De mire elég mindez?
A Bordeaux-i vörösbor a borvilág bástyája, legkeresettebb terméke, sziklaszilárd alapokkal, több száz éves hagyományokkal. De mire elég mindez?
A szőlőhegy, amelynek ügyét a magyar király, majd a pápa elé vitték, s amelyért aztán Bártfa egész lakosságát törvényen kívül helyezték.
A szőlőhegy, amelyért Kassa és Bártfa városa húsz évig pereskedett, amelynek ügyét a magyar király, majd a pápa elé vitték, s amelyért aztán Bártfa egész lakosságát törvényen kívül helyezték.
A Tokaj-hegyaljai borvidék egyik legrégibb és legpatinásabb múlttal rendelkező szőlőhegye, vagy dűlője a sárospataki Királyhegy. Nevét a királyi tulajdonlás után kapta az Árpád-kor utolsó harmadában. Sőt, feljegyzett múltja korábbról indul, mint a borvidék ikonikus szőlőhegyéjé, a mádi Király-hegyé.
A Garay család továbbra is számottevő szőlőterülettel rendelkezett a Nagyszőlőn, és ügyesen kufárkodott vele, mert az ott eladott szőlők összegéből elsősorban más szőlőkben, főleg Tállyán vásárolt jobbnál jobb adottságú területeket. Dűlőtörténelem, folytatás.
A tokaji Nagyszőlő jelentősége mindig eltörpült az ismertebb Hétszőlő mellett. Noha gazdag és egyúttal patinás múltja soha nem erre predesztinálta. Nem is beszélve arról, hogy a 17. század végétől készített szőlőhegy besorolások mindig is első osztályú termőhelynek írták le. Dűlőtörténelem.
Manapság az édesség minden ételben és italban ott van, de ez nem mindig volt így. A magyarok, a tokajiak voltak az elsők, akik elkezdték készíteni a világ egyik legjobb borstílusát, a természetesen édes, zamatos borokat a nemes penésztől töppedt szőlőszemekből. Részlet Oz Clarke új könyvéből.
Történetünk egy soproni vacsorán kezdődött. Többen ültük körbe az asztalt, az egyik székben ült Krisch András történész, Sopron város főlevéltárosa. Doktoriját az 1809-es francia megszállásról írja, ami nekünk épp kapóra jött, hiszen e város lakosainak életében volt idő, amikor kénytelenek voltak „odaadóan” etetni, elszállásolni, no és itatni a francia honból érkező katonákat. Történetek sokasága kapcsolódik …
A Bordeaux-i vörösbor a borvilág bástyája, legkeresettebb terméke, sziklaszilárd alapokkal, több száz éves hagyományokkal. De mire elég mindez?
A szőlőhegy, amelynek ügyét a magyar király, majd a pápa elé vitték, s amelyért aztán Bártfa egész lakosságát törvényen kívül helyezték.
A szőlőhegy, amelyért Kassa és Bártfa városa húsz évig pereskedett, amelynek ügyét a magyar király, majd a pápa elé vitték, s amelyért aztán Bártfa egész lakosságát törvényen kívül helyezték.
A Tokaj-hegyaljai borvidék egyik legrégibb és legpatinásabb múlttal rendelkező szőlőhegye, vagy dűlője a sárospataki Királyhegy. Nevét a királyi tulajdonlás után kapta az Árpád-kor utolsó harmadában. Sőt, feljegyzett múltja korábbról indul, mint a borvidék ikonikus szőlőhegyéjé, a mádi Király-hegyé.
A Garay család továbbra is számottevő szőlőterülettel rendelkezett a Nagyszőlőn, és ügyesen kufárkodott vele, mert az ott eladott szőlők összegéből elsősorban más szőlőkben, főleg Tállyán vásárolt jobbnál jobb adottságú területeket. Dűlőtörténelem, folytatás.
A tokaji Nagyszőlő jelentősége mindig eltörpült az ismertebb Hétszőlő mellett. Noha gazdag és egyúttal patinás múltja soha nem erre predesztinálta. Nem is beszélve arról, hogy a 17. század végétől készített szőlőhegy besorolások mindig is első osztályú termőhelynek írták le. Dűlőtörténelem.
Manapság az édesség minden ételben és italban ott van, de ez nem mindig volt így. A magyarok, a tokajiak voltak az elsők, akik elkezdték készíteni a világ egyik legjobb borstílusát, a természetesen édes, zamatos borokat a nemes penésztől töppedt szőlőszemekből. Részlet Oz Clarke új könyvéből.
Történetünk egy soproni vacsorán kezdődött. Többen ültük körbe az asztalt, az egyik székben ült Krisch András történész, Sopron város főlevéltárosa. Doktoriját az 1809-es francia megszállásról írja, ami nekünk épp kapóra jött, hiszen e város lakosainak életében volt idő, amikor kénytelenek voltak „odaadóan” etetni, elszállásolni, no és itatni a francia honból érkező katonákat. Történetek sokasága kapcsolódik …