A régiek már középkor végén Nyulasnak hívták a szőlőterületet, mivel itt gazdag mezei nyúlpopuláció fordult elő.
A régiek már középkor végén Nyulasnak hívták a szőlőterületet, mivel itt gazdag mezei nyúlpopuláció fordult elő.
Tarcal határban található Feketehegyet ugyancsak a borvidék patinás múlttal rendelkező szőlőhegyei közé sorolják.
A régi feljegyzések hol Bodrogkeresztúr, hol Tarcal, hol pedig Tokaj határában írták le, azonban a 16. század közepe óta a források egyöntetűen tarcali szőlőhegyként nevezik meg.
Nagy Kornél újabb könyvet ígér, de a dűlőtörténelmi sorozata a Vinoporton is folytatódik.
Az elmúlt évszázadokban Tállya legnagyobb presztízsű szőlőhegyének tartották a Palotát, amihez természetesen hozzájárult ódon, patinás múltja is. Érdemes megismerni.
Árvay János rendszeresen írja bejegyzéseit, így egész évben értesülünk a pincészetnél és a családban történt eseményekről. Az ünnepre késtülnek és hangolódnak már a borászatnál. Így ír Árvay János: „Hosszú évek óta mindig nagy karácsonyfánk volt. Megbeszéltük hogy ez éven kisebb fát fogunk állítani. Marcikánk játszó ketrecének kell most a nagyobb hely. Így hogy erről …
A tállyai Tökösmál szőlőhegy a borvidék egyik legnagyobb múltú szőlőtermő helyei közé tartozik. Eredete a középkorra nyúlik vissza.
Felújították a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok tuajdonában álló, 1750-ben épült, tarcali Terézia-kápolnát, amelyet tanösvény köt össze a birtokközponttal. Bejártuk az egész Terézia-dűlőt, és ha már ott voltunk, benéztük a borászatba is.
Szeptember második felében járunk, mikoris egyértelmű, hogy az idén a szüret korábbi, mint az előző években. A muskotályt többnyire már leszüretelték, közben a furmint szedését is sokan elkezdték – írja a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet.
A biodinamikus naptár szerint levél napon, azaz nem a lehető legjobb időpontban kóstoltuk a tarcali Királyudvar tíz legutóbbi évjáratát, mégis leesett az állunk. A tulajdonossal értelmeztük újra a tokaji száraz bor fogalmát.
A régiek már középkor végén Nyulasnak hívták a szőlőterületet, mivel itt gazdag mezei nyúlpopuláció fordult elő.
Tarcal határban található Feketehegyet ugyancsak a borvidék patinás múlttal rendelkező szőlőhegyei közé sorolják.
A régi feljegyzések hol Bodrogkeresztúr, hol Tarcal, hol pedig Tokaj határában írták le, azonban a 16. század közepe óta a források egyöntetűen tarcali szőlőhegyként nevezik meg.
Nagy Kornél újabb könyvet ígér, de a dűlőtörténelmi sorozata a Vinoporton is folytatódik.
Az elmúlt évszázadokban Tállya legnagyobb presztízsű szőlőhegyének tartották a Palotát, amihez természetesen hozzájárult ódon, patinás múltja is. Érdemes megismerni.
Árvay János rendszeresen írja bejegyzéseit, így egész évben értesülünk a pincészetnél és a családban történt eseményekről. Az ünnepre késtülnek és hangolódnak már a borászatnál. Így ír Árvay János: „Hosszú évek óta mindig nagy karácsonyfánk volt. Megbeszéltük hogy ez éven kisebb fát fogunk állítani. Marcikánk játszó ketrecének kell most a nagyobb hely. Így hogy erről …
A tállyai Tökösmál szőlőhegy a borvidék egyik legnagyobb múltú szőlőtermő helyei közé tartozik. Eredete a középkorra nyúlik vissza.
Felújították a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok tuajdonában álló, 1750-ben épült, tarcali Terézia-kápolnát, amelyet tanösvény köt össze a birtokközponttal. Bejártuk az egész Terézia-dűlőt, és ha már ott voltunk, benéztük a borászatba is.
Szeptember második felében járunk, mikoris egyértelmű, hogy az idén a szüret korábbi, mint az előző években. A muskotályt többnyire már leszüretelték, közben a furmint szedését is sokan elkezdték – írja a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet.
A biodinamikus naptár szerint levél napon, azaz nem a lehető legjobb időpontban kóstoltuk a tarcali Királyudvar tíz legutóbbi évjáratát, mégis leesett az állunk. A tulajdonossal értelmeztük újra a tokaji száraz bor fogalmát.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
