Amerikai kutatók egy csoportja nemrég adta hírül egy tudományos szaklapban, hogy a szőlő – és ezáltal a vörösbor –, valamint más gyümölcsök egy bizonyos alkotóeleme, a rezveratrol képes megóvni a szem belsejében található ereket a károsodástól.
Amerikai kutatók egy csoportja nemrég adta hírül egy tudományos szaklapban, hogy a szőlő – és ezáltal a vörösbor –, valamint más gyümölcsök egy bizonyos alkotóeleme, a rezveratrol képes megóvni a szem belsejében található ereket a károsodástól.
Fogászati szakértők egybehangzó véleménye szerint bizonyos ételek – mint például a kemény húsú gyümölcsök és zöldségek – segítenek tisztán és fehéren tartani fogainkat, míg más élelmiszerek – sajnos ilyen a vörösbor is – kerülendők, pláne fogfehérítés után.
A magyarok élen járók az alkoholfogyasztás terén európai és világviszonylatban is. Míg a lakosság 10 százaléka egyáltalán nem fogyaszt semmilyen alkoholt sem, addig a 80 százaléka úgynevezett szociális ivó, a maradék 10 százalék pedig egyenesen alkoholfüggő.
Az Amerikai Rákkutató társaság (AACR) három tanulmányt tett közzé, melyekben a grépfrút, a dió és a bor jótékony hatását méltatja a rákos megbetegedések megelőzése kapcsán. Az AACR a világ legégibb és legnagyobb rákkutatási szakmai szervezete. Csaknem 90 országból 28 ezer kutató, orvos és gyógyult rákbeteg a tagja.
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy csak a mértékletes borfogyasztás válik hasznára a keringésnek, a vérképzésnek, valamint a különböző daganatos megbetegedések megelőzéséhez is csak napi maximum két pohárka járul hozzá. Kaliforniai kutatók ezúttal a tüdőrák és a vörösbor kapcsolatát vizsgálták.
A böjt az egyik legjobb természetes gyógymód, mellyel a féktelen karácsonyi lakmározások és a szilveszteri nagy borozások, pezsgőzések, pálinkázások után érdemes méregteleníteni, megújítani testünket. A böjt során „belülről”, szervezetünk raktárkészleteiből táplálkozunk, ezzel nemcsak fizikai, de lelki tehermentesítést is végezve.
Különösen sokat lehet hallani/olvasni mostanában a mértékletes alkoholfogyasztás, kivált a vörösborivásnak egészségünkre gyakorolt pozitív hatásáról. Egy franciákból és britekből álló kutatócsoport azonban most arról számolt be tanulmányában, hogy a pezsgő is tud jótékony lenni, például az Alzheimer-kór gyógyítása terén.
Sok zöldség, sok gyümölcs, hús helyett főként hal, napi egy pohár bor és az átlagosnál akár évekkel tovább élhetünk – állítják a Göteborgi Egyetem kutatói legújabb, a napokban publikált tanulmányukban. Az úgynevezett „mediterrán étrend” gyulladáscsökkentő, antioxidáns hatása révén pedig gátolja a szabad gyökök képződését, melyek többek között a daganatos megbetegedések előidézéséért is felelősek.
Ha bárkit megkérdezünk, hogy miben hal meg a legtöbb férfi, mindenki rávágja, hogy infarktusban. Ha azt kérdezzük, mi a nők leghalálosabb betegsége, többen a rosszindulatú daganatokat említik, pedig a gyengébb nem halálozási statisztikájának első helyén is a szív-és érrendszeri betegségek állnak.
Nagy a baj: több mint ötven évvel ezelőtt prognosztizálták magyar orvosok, hogy a vitamin-felhasználás kapcsán milyen gondokkal kell megküzdenünk, de az alapvető felismeréseket a fogyasztók többsége ma is figyelmen kívül hagyja – állapítja meg Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő.
Amerikai kutatók egy csoportja nemrég adta hírül egy tudományos szaklapban, hogy a szőlő – és ezáltal a vörösbor –, valamint más gyümölcsök egy bizonyos alkotóeleme, a rezveratrol képes megóvni a szem belsejében található ereket a károsodástól.
Fogászati szakértők egybehangzó véleménye szerint bizonyos ételek – mint például a kemény húsú gyümölcsök és zöldségek – segítenek tisztán és fehéren tartani fogainkat, míg más élelmiszerek – sajnos ilyen a vörösbor is – kerülendők, pláne fogfehérítés után.
A magyarok élen járók az alkoholfogyasztás terén európai és világviszonylatban is. Míg a lakosság 10 százaléka egyáltalán nem fogyaszt semmilyen alkoholt sem, addig a 80 százaléka úgynevezett szociális ivó, a maradék 10 százalék pedig egyenesen alkoholfüggő.
Az Amerikai Rákkutató társaság (AACR) három tanulmányt tett közzé, melyekben a grépfrút, a dió és a bor jótékony hatását méltatja a rákos megbetegedések megelőzése kapcsán. Az AACR a világ legégibb és legnagyobb rákkutatási szakmai szervezete. Csaknem 90 országból 28 ezer kutató, orvos és gyógyult rákbeteg a tagja.
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy csak a mértékletes borfogyasztás válik hasznára a keringésnek, a vérképzésnek, valamint a különböző daganatos megbetegedések megelőzéséhez is csak napi maximum két pohárka járul hozzá. Kaliforniai kutatók ezúttal a tüdőrák és a vörösbor kapcsolatát vizsgálták.
A böjt az egyik legjobb természetes gyógymód, mellyel a féktelen karácsonyi lakmározások és a szilveszteri nagy borozások, pezsgőzések, pálinkázások után érdemes méregteleníteni, megújítani testünket. A böjt során „belülről”, szervezetünk raktárkészleteiből táplálkozunk, ezzel nemcsak fizikai, de lelki tehermentesítést is végezve.
Különösen sokat lehet hallani/olvasni mostanában a mértékletes alkoholfogyasztás, kivált a vörösborivásnak egészségünkre gyakorolt pozitív hatásáról. Egy franciákból és britekből álló kutatócsoport azonban most arról számolt be tanulmányában, hogy a pezsgő is tud jótékony lenni, például az Alzheimer-kór gyógyítása terén.
Sok zöldség, sok gyümölcs, hús helyett főként hal, napi egy pohár bor és az átlagosnál akár évekkel tovább élhetünk – állítják a Göteborgi Egyetem kutatói legújabb, a napokban publikált tanulmányukban. Az úgynevezett „mediterrán étrend” gyulladáscsökkentő, antioxidáns hatása révén pedig gátolja a szabad gyökök képződését, melyek többek között a daganatos megbetegedések előidézéséért is felelősek.
Ha bárkit megkérdezünk, hogy miben hal meg a legtöbb férfi, mindenki rávágja, hogy infarktusban. Ha azt kérdezzük, mi a nők leghalálosabb betegsége, többen a rosszindulatú daganatokat említik, pedig a gyengébb nem halálozási statisztikájának első helyén is a szív-és érrendszeri betegségek állnak.
Nagy a baj: több mint ötven évvel ezelőtt prognosztizálták magyar orvosok, hogy a vitamin-felhasználás kapcsán milyen gondokkal kell megküzdenünk, de az alapvető felismeréseket a fogyasztók többsége ma is figyelmen kívül hagyja – állapítja meg Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő.