A helybeliek megélhetése és a fiatalok helyben tartása csak egész éves munkával lenne biztosítható. Erre a szezon valljuk be, tömegesen sosem lesz képes. Vele ellentétben a szőlő és a bor évezredek óta bizonyít.
A helybeliek megélhetése és a fiatalok helyben tartása csak egész éves munkával lenne biztosítható. Erre a szezon valljuk be, tömegesen sosem lesz képes. Vele ellentétben a szőlő és a bor évezredek óta bizonyít.
A vámosújfalui Rány a tokaj-hegyaljai borvidék legrégebbi szőlőhegyei közé tartozik. Már az Árpád-korban is biztosan voltak ott szőlők.
A régi feljegyzések hol Bodrogkeresztúr, hol Tarcal, hol pedig Tokaj határában írták le, azonban a 16. század közepe óta a források egyöntetűen tarcali szőlőhegyként nevezik meg.
Mád mezőváros komoly presztízzsel bíró, azonban manapság kissé háttérbe szorult szőlőhegye a Kővágó.
A régi feljegyzések még bodrogkeresztúri (Kerezthwr) szőlőként írták le a Poklost. Nevét a kiváltságos uradalmi szurokfőző mesterek, az úgynevezett poklosok után kapta.
Figula Mihállyal a termőhely fontosságáról, a Vörös Balatonról és BalatonBorról, közös marketingről, sőt, az elégedetlenség fontosságáról is beszélgettünk.
Az éghajlatváltozás miatt a jövőben hazánkban is egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, és ez a hegyvidéki szőlők talajának sem kedvez.
Nagy Kornél újabb könyvet ígér, de a dűlőtörténelmi sorozata a Vinoporton is folytatódik.
A sárospataki Megyer szőlőhegy, vagy dűlő története a középkorig nyúlik vissza. Elnevezése ugyanakkor nagy valószínűséggel összefüggésben állt a honfoglaló magyar Megyer törzzsel, amelyből az Árpád-ház is származott.
Az elmúlt évszázadokban Tállya legnagyobb presztízsű szőlőhegyének tartották a Palotát, amihez természetesen hozzájárult ódon, patinás múltja is. Érdemes megismerni.
A helybeliek megélhetése és a fiatalok helyben tartása csak egész éves munkával lenne biztosítható. Erre a szezon valljuk be, tömegesen sosem lesz képes. Vele ellentétben a szőlő és a bor évezredek óta bizonyít.
A vámosújfalui Rány a tokaj-hegyaljai borvidék legrégebbi szőlőhegyei közé tartozik. Már az Árpád-korban is biztosan voltak ott szőlők.
A régi feljegyzések hol Bodrogkeresztúr, hol Tarcal, hol pedig Tokaj határában írták le, azonban a 16. század közepe óta a források egyöntetűen tarcali szőlőhegyként nevezik meg.
Mád mezőváros komoly presztízzsel bíró, azonban manapság kissé háttérbe szorult szőlőhegye a Kővágó.
A régi feljegyzések még bodrogkeresztúri (Kerezthwr) szőlőként írták le a Poklost. Nevét a kiváltságos uradalmi szurokfőző mesterek, az úgynevezett poklosok után kapta.
Figula Mihállyal a termőhely fontosságáról, a Vörös Balatonról és BalatonBorról, közös marketingről, sőt, az elégedetlenség fontosságáról is beszélgettünk.
Az éghajlatváltozás miatt a jövőben hazánkban is egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, és ez a hegyvidéki szőlők talajának sem kedvez.
Nagy Kornél újabb könyvet ígér, de a dűlőtörténelmi sorozata a Vinoporton is folytatódik.
A sárospataki Megyer szőlőhegy, vagy dűlő története a középkorig nyúlik vissza. Elnevezése ugyanakkor nagy valószínűséggel összefüggésben állt a honfoglaló magyar Megyer törzzsel, amelyből az Árpád-ház is származott.
Az elmúlt évszázadokban Tállya legnagyobb presztízsű szőlőhegyének tartották a Palotát, amihez természetesen hozzájárult ódon, patinás múltja is. Érdemes megismerni.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
