Tudatos borfogyasztóként manapság egyre jellemzőbb, hogy már nem csupán a bor minőségét, hanem azt is figyelembe vesszük, mennyire fenntartható a pincészet, amelytől vásárolunk. Mitől is több ez, mint trend, és milyen jó gyakorlatok mutatnak irányt a borászatok fenntartható működéséhez?
Az ökológiai szőlőtermesztés térhódítása világszerte figyelemre méltó. Az OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet) adatai szerint 2019-ben a minősített ökológiai szőlőültetvények területe körülbelül 454 000 hektárt tett ki, ami a világ teljes szőlőterületének 6,2%-át jelentette. Ez a trend egyre erősebb elköteleződést tükröz a borágazat fenntartható mezőgazdasága iránt. Magyarországon az ökológiai szőlőtermesztés egyaránt jelent kihívást …
A magyar szőlő- és bortermelők érdekeinek érvényesítése több szinten zajlik, erről már korábban is beszámoltunk. A Jásdi István által még 1995-ben francia mintára létrehozott Vindependent egyesület a családi kis- és középvállalkozásokat hatékonyan segíti. A bortörvények, rendeletek sokszor nyers formában jelennek meg, nehéz értelmezni őket, és gyakran egy kicsi változtatás is elég a rendelet szövegében, …
A fiatal mátrai borásszal tegnap elkezdett interjúnk első részében főként a pincészet indulásáról, szemléletmódjáról, az évek alatt lezajló változásokról, formálódásokról beszélgettünk. Ma a fontosabb szőlőfajták mellett a legnagyobb részletességgel azt a témát járjuk körbe, hogy miért döntött Bálint a biogazdálkodás mellett, és hogy ezzel kapcsolatban milyen tapasztalatokra tett szert az elmúlt két évjárat során.
Első bejegyzésemben picit hadd mutatkozzam is be. Losonci Bálint vagyok, 10 éve borászkodunk feleségemmel, Livivel a Mátrában, pontosabban Gyöngyöspatán. Pesti életet cseréltünk fel a gazdálkodással, mindketten a Külker Főiskolát végeztük el.
Hegyalján jártunk a Gróf Degenfeld Szőlőbirtokon, s megkértük Stumpf Miklóst, a birtok igazgatóját, hogy vezessen körbe minket, meséljen a pincészet gondolkodását, szemléletét is meghatározó bio fogalmáról, s persze, ha már arra jártunk, kipróbáltuk a Ford új Rangerjét is.
A Bock Józseffel készített interjúnk első részében áttekintettük a pincészet eddigi történetét, és megismertük a művelésük alatt álló dűlőket. Ma szőlészeti témákkal, az ehhez a munkafázishoz kapcsolódó átalakulásokkal folytatjuk a beszélgetést. Bő két, mára inkább két és fél évtizedes múlt áll a Bock Pincészet háta mögött. Ez alatt az idő alatt jelentős mennyiségű tapasztalatot gyűjtött …
A Bourdaire-Gallois champagne-ház fejével, David Bourdaire-rel készített interjúnk első részében a pincészet hatvanéves történetéről volt szó, többek között arról, miért döntöttek úgy, hogy kilépnek a szövetkezeti rendszerből. Beszélgetésünket azzal fejeztük be, hogy a pincészet ültetvényeinek talajösszetételéről és az alkalmazott szőlőfajtákról beszélgettünk. Ma az utóbbi témát bontjuk tovább.
Attól, hogy egy pincészetet több mint tizenöt éve hoztak létre, és ez idő alatt nem zajlott le tulajdonoscsere sem, még várhatók tőlük új fordulatok. A tarcali Gróf Degenfeld Szőlőbirtok tulajdonosai néhány éve a biogazdálkodás mellett törtek lándzsát. Az átállási időszak kihívásait és tapasztalatait megelőzően a birtok alapításáról beszélgettünk Stumpf Miklós operatív igazgatóval.
Gere Zsolttal készített interjúnk első részéből megtudtuk a pincészet válogatás tételei szempontjából mely új szőlőfajták állnak mostanában a fiatal villányi borász érdeklődésének középpontjában. Most következő interjúnkban egy még átfogóbb változásról hallhatunk, amely jelentős szemléletbeli átalakulásról szól.
Tudatos borfogyasztóként manapság egyre jellemzőbb, hogy már nem csupán a bor minőségét, hanem azt is figyelembe vesszük, mennyire fenntartható a pincészet, amelytől vásárolunk. Mitől is több ez, mint trend, és milyen jó gyakorlatok mutatnak irányt a borászatok fenntartható működéséhez?
Az ökológiai szőlőtermesztés térhódítása világszerte figyelemre méltó. Az OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet) adatai szerint 2019-ben a minősített ökológiai szőlőültetvények területe körülbelül 454 000 hektárt tett ki, ami a világ teljes szőlőterületének 6,2%-át jelentette. Ez a trend egyre erősebb elköteleződést tükröz a borágazat fenntartható mezőgazdasága iránt. Magyarországon az ökológiai szőlőtermesztés egyaránt jelent kihívást …
A magyar szőlő- és bortermelők érdekeinek érvényesítése több szinten zajlik, erről már korábban is beszámoltunk. A Jásdi István által még 1995-ben francia mintára létrehozott Vindependent egyesület a családi kis- és középvállalkozásokat hatékonyan segíti. A bortörvények, rendeletek sokszor nyers formában jelennek meg, nehéz értelmezni őket, és gyakran egy kicsi változtatás is elég a rendelet szövegében, …
A fiatal mátrai borásszal tegnap elkezdett interjúnk első részében főként a pincészet indulásáról, szemléletmódjáról, az évek alatt lezajló változásokról, formálódásokról beszélgettünk. Ma a fontosabb szőlőfajták mellett a legnagyobb részletességgel azt a témát járjuk körbe, hogy miért döntött Bálint a biogazdálkodás mellett, és hogy ezzel kapcsolatban milyen tapasztalatokra tett szert az elmúlt két évjárat során.
Első bejegyzésemben picit hadd mutatkozzam is be. Losonci Bálint vagyok, 10 éve borászkodunk feleségemmel, Livivel a Mátrában, pontosabban Gyöngyöspatán. Pesti életet cseréltünk fel a gazdálkodással, mindketten a Külker Főiskolát végeztük el.
Hegyalján jártunk a Gróf Degenfeld Szőlőbirtokon, s megkértük Stumpf Miklóst, a birtok igazgatóját, hogy vezessen körbe minket, meséljen a pincészet gondolkodását, szemléletét is meghatározó bio fogalmáról, s persze, ha már arra jártunk, kipróbáltuk a Ford új Rangerjét is.
A Bock Józseffel készített interjúnk első részében áttekintettük a pincészet eddigi történetét, és megismertük a művelésük alatt álló dűlőket. Ma szőlészeti témákkal, az ehhez a munkafázishoz kapcsolódó átalakulásokkal folytatjuk a beszélgetést. Bő két, mára inkább két és fél évtizedes múlt áll a Bock Pincészet háta mögött. Ez alatt az idő alatt jelentős mennyiségű tapasztalatot gyűjtött …
A Bourdaire-Gallois champagne-ház fejével, David Bourdaire-rel készített interjúnk első részében a pincészet hatvanéves történetéről volt szó, többek között arról, miért döntöttek úgy, hogy kilépnek a szövetkezeti rendszerből. Beszélgetésünket azzal fejeztük be, hogy a pincészet ültetvényeinek talajösszetételéről és az alkalmazott szőlőfajtákról beszélgettünk. Ma az utóbbi témát bontjuk tovább.
Attól, hogy egy pincészetet több mint tizenöt éve hoztak létre, és ez idő alatt nem zajlott le tulajdonoscsere sem, még várhatók tőlük új fordulatok. A tarcali Gróf Degenfeld Szőlőbirtok tulajdonosai néhány éve a biogazdálkodás mellett törtek lándzsát. Az átállási időszak kihívásait és tapasztalatait megelőzően a birtok alapításáról beszélgettünk Stumpf Miklós operatív igazgatóval.
Gere Zsolttal készített interjúnk első részéből megtudtuk a pincészet válogatás tételei szempontjából mely új szőlőfajták állnak mostanában a fiatal villányi borász érdeklődésének középpontjában. Most következő interjúnkban egy még átfogóbb változásról hallhatunk, amely jelentős szemléletbeli átalakulásról szól.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
