Kéknyelűben évről-évre a Laposa az egyik legjobb, de én már nem vagyok meggyőződve róla, hogy bármeddig is érdemes érlelgetni, azon túl, hogy a fogyaszthatósághoz szükséges kerekséget elérje – írja octopus a Művelt Alkoholistán.
A 2013-as évjáratúról azt olvashatjuk, hogy másfél év a borhűtőben jótékonyan lekerekítette éleit, de tovaillant a fiatalság ereje is: fájóan visszafogott és neutrális az illat. Friss és nagyon tiszta, ennyit lehet kipörgetni belőle, meg minimális tutti-fruttit – nem sokat ad. Kóstolva már eseménydúsabb: inkább textúráról és testről szól, mint aromáról, a beltartalom szó szerint tapintható. Egészen érdekes a szerkezete, enyhén olajos a konzisztencia, lendületes savak mellett is inkább testes, mint vibráló. Mindeközben sós, ezt sokan fogják szeretni. Hihetően badacsonyi, nem áll messze például Bakó Ambrus boraitól. Annak ellenére, hogy nem túl színes vagy látványos bor, kifejezetten érdekes és élvezhető, el lehet benne mélyedni.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
