Deres már a határ. Túl vagyunk a 2013-as szüreten!
Igaz, hogy az aszúszemek feldolgozása még hátra van, de a többin túlestünk. Ideje volt végeznünk, mert a múlt héten reggelente már befagytak a pocsolyák, mára meg mindent dér fedett a hajnali -7 celsius foktól.
Eléggé elnyújtottuk, mert elsőnek a száraz sárgamuskotályt szedtük le szeptember elején.
Aztán szünet, majd szüreteltük a sauvignon blanc-t. Majd újra megálltunk. Utána szedtük a száraz furmintokat. Az évek óta hiányolt, régen várt aszúsodás szépen elindult a fürtökön ezért úgy gondoltuk, hogy megéri várni.
November közepe után kezdtünk újra szüretelni.
Be kell vallanom, hogy a várt csoda hogy majd eszméletlen mennyiségű aszúszemünk lesz – az elmaradt. Ne gondolják azért, hogy ezt panaszként mondom. Lett azért így is. A tavalyi 350 kilogrammnak a kétszerese. Édes borunk is lett jócskán. A hárslevelű fürtök szinte botrytisz nélkül, töppedten, ráncosan koncentrálódtak. Rég láttam ilyen szépen túlérett szőlőszemeket. A furmint fürtökön csodaszép aszúszemek lettek. Rózsa aszú, mondták volna régen. Lilás-vöröses hamvas aszúszemek, kevés pamacsos nemespenésszel. A kádból lecsorgó eszencia mézszerűen csorog kifele.
Nagyon örülünk.
Csak hogy ne unatkozzunk, palackoztunk is. Palackokba került a 2011-es édesünk, a Múzsa. 9,5 alkohol 200 gramm feletti cukor. Őszi és kajszibarackos illatok, aromák, krémesség jellemzik. A magas édesség ellenére itatja magát. De miért ne? Egy egyensúlyban lévő bornak pont ez a dolga. Még egy picit érleljük a palackban, de nemsokára a közönség is kóstolhatja.
Az augusztusban letöltött boraink is hamar összeszedték magukat a palackozás után. Már a kereskedelemben és az éttermekben van a csavarzáras 2011-es Birtok Furmintunk. Idegenkedtünk (nem is kicsit) a csavarzáras zárási módtól. Azóta megkedveltük. Egy kedves vendégünk hívta fel a figyelmünket arra, hogy sokan nehezen boldogulnak a parafa dugó kihúzásával. Szavait idézem: „Vasalás közben szeretek borozni. Örülök, hogy gondoltak rám, mert egy mozdulattal ki tudom nyitni a csavarzárat.”
Ugyan nem emiatt váltottunk, de jó vasalást és borozást kívánunk!
2011-es Istenhegy Furmintunk is új ruhában, azaz palackban kerül a borszeretők elé. Először töltöttünk a nemrég született szárazboros TOKAJI palackba. Ennek a parafa dugós változatát használtuk. A palack is nagyon a szívünkbe lopta magát. Máglyába nagyon jól lehet rakni. Szép a forma. Jó kézbe is venni. Majd kétszer annyiba kerül ugyan, mint az eddig használt palackjaink, de a kinézete már eleve azt sugallja, hogy biztosan jó bort rejt a palack.
A JANÓ borunk a vártnál jobb fogadtatást kapott. Ugyan megosztó a bor, de nem hittem volna, hogy ennyien fogják szeretni. Akinek tetszik, az rögtön elkezdi találgatni, hogy milyen étellel lehetne párosítani. Somolyogva hallgatjuk, ilyenkor ki mit főz fejben hozzá, és persze hogy memorizáljuk a különböző tippeket. Ha Önnek is támad valami jó ötletük, ne habozzanak megosztani velünk!
Árvay János
2013.12.02.










