A borvilágban kevés kérdés hangzik egyszerűbben annál, mint hogy melyik a legidősebb szőlőfajta. Azonban, ha válaszként egy névre és egy konkrét évszámra várnánk, akkor az már nem is olyan egyszerű.
A borvilágban kevés kérdés hangzik egyszerűbben annál, mint hogy melyik a legidősebb szőlőfajta. Azonban, ha válaszként egy névre és egy konkrét évszámra várnánk, akkor az már nem is olyan egyszerű.
Tavasszal nincs izgalmasabb, mint újdonságokat felfedezni, különösen a borok világában. Ilyenkor búcsút inthetünk a nehéz, télre szánt vörösöknek, és helyet adhatunk a könnyedebb, frissítő boroknak. Lássuk, mit érdemes kóstolni idén tavasszal (és nyáron).
E sorok írója megfigyelte, hogy a legérdekesebb vallomások ritkán hangzanak el hangosan. Egy jól megválasztott bor azonban olykor többet árul el, mint egy egész estély minden suttogása együttvéve.
Március végén egy olyan szakmai esemény zajlott le, amely túlmutatott egy egyszerű borkóstolón: a kékfrankos jövőjéről, identitásáról és nemzetközi esélyeiről szólt. A Magyar Bormarketing Ügynökség és a Magyar Sommelier Club által szervezett Kékfrankos Bormustra világosan megmutatta: a fajta előtt álló legnagyobb kihívás nem a minőség, hanem a pozicionálás.
A sommelier több mint italok szakértője: élményt teremt, értéket közvetít, és összeköti a termelőket a fogyasztókkal.
Az amerikai szőlőkabóca nem új Európában, de ma is komoly veszély. Észak-Amerikából származik, és jelenlétét 1958-ban észlelték először Franciaország délnyugati szőlőiben, bár valószínűleg már korábban, szaporítóanyaggal került be. Magyarországon 2006-ban jelent meg először.
Burgenland Ausztria legkeletibb tartománya, amely végigkíséri Magyarország nyugati határát. Történelme és borászata szorosan kötődik a magyar hagyományokhoz, kettős öröksége ma is formálja borkultúráját.
A koccintás több mint egyszerű udvariassági gesztus: ősi bizalmi rítus, amelynek gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza. Ebben a cikkben utánajártunk, hogy milyen ital került – vagy kerülhetett – az ünneplők poharába egy-egy jelentős eseménynél.
Az autochton, azaz az őshonos szőlőfajták hosszú évszázadok során formálódtak, miközben fokozatosan alkalmazkodtak a hazai talaj- és éghajlati adottságokhoz. A legismertebbek közé tartozik a juhfark, a furmint, a hárslevelű, az ezerjó valamint a kéknyelű is.
_1.jpg "Dolce far niente egy pohár borban – ilyen volt a SUTTOWine borvacsorája")
A tavasz első napját igazán stílusosan köszöntötte a SUTTOWine : hét fogás mellé hét gondosan megkomponált borpárosítást kínáltak, és néhány órára valóban Észak-Olaszországba repítettek anélkül, hogy elhagytuk volna az országot.
A borvilágban kevés kérdés hangzik egyszerűbben annál, mint hogy melyik a legidősebb szőlőfajta. Azonban, ha válaszként egy névre és egy konkrét évszámra várnánk, akkor az már nem is olyan egyszerű.
Tavasszal nincs izgalmasabb, mint újdonságokat felfedezni, különösen a borok világában. Ilyenkor búcsút inthetünk a nehéz, télre szánt vörösöknek, és helyet adhatunk a könnyedebb, frissítő boroknak. Lássuk, mit érdemes kóstolni idén tavasszal (és nyáron).
E sorok írója megfigyelte, hogy a legérdekesebb vallomások ritkán hangzanak el hangosan. Egy jól megválasztott bor azonban olykor többet árul el, mint egy egész estély minden suttogása együttvéve.
Március végén egy olyan szakmai esemény zajlott le, amely túlmutatott egy egyszerű borkóstolón: a kékfrankos jövőjéről, identitásáról és nemzetközi esélyeiről szólt. A Magyar Bormarketing Ügynökség és a Magyar Sommelier Club által szervezett Kékfrankos Bormustra világosan megmutatta: a fajta előtt álló legnagyobb kihívás nem a minőség, hanem a pozicionálás.
A sommelier több mint italok szakértője: élményt teremt, értéket közvetít, és összeköti a termelőket a fogyasztókkal.
Az amerikai szőlőkabóca nem új Európában, de ma is komoly veszély. Észak-Amerikából származik, és jelenlétét 1958-ban észlelték először Franciaország délnyugati szőlőiben, bár valószínűleg már korábban, szaporítóanyaggal került be. Magyarországon 2006-ban jelent meg először.
Burgenland Ausztria legkeletibb tartománya, amely végigkíséri Magyarország nyugati határát. Történelme és borászata szorosan kötődik a magyar hagyományokhoz, kettős öröksége ma is formálja borkultúráját.
A koccintás több mint egyszerű udvariassági gesztus: ősi bizalmi rítus, amelynek gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza. Ebben a cikkben utánajártunk, hogy milyen ital került – vagy kerülhetett – az ünneplők poharába egy-egy jelentős eseménynél.
Az autochton, azaz az őshonos szőlőfajták hosszú évszázadok során formálódtak, miközben fokozatosan alkalmazkodtak a hazai talaj- és éghajlati adottságokhoz. A legismertebbek közé tartozik a juhfark, a furmint, a hárslevelű, az ezerjó valamint a kéknyelű is.
A tavasz első napját igazán stílusosan köszöntötte a SUTTOWine : hét fogás mellé hét gondosan megkomponált borpárosítást kínáltak, és néhány órára valóban Észak-Olaszországba repítettek anélkül, hogy elhagytuk volna az országot.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
