Természetesen nem bort öntünk az üzemanyagtartályba, hanem a bortermelés során keletkező melléktermékekből előállított bioüzemanyagról van szó. Elsősorban a szőlőtörköly és a borseprő jöhet szóba, hiszen mindkettő jelentős mennyiségű szerves, erjeszthető anyagot tartalmaz, amelyből megfelelő eljárásokkal energia nyerhető.
III. Károly brit király egy 2021-es BBC-interjúban mesélte el, hogy az édesanyjától a 21. születésnapjára kapott Aston Martin DB6 Volante típusú autója angol fehérborból és sajtsavóból előállított bioetanollal működik. Az immár több mint öt évtizede birtokolt járművet úgy alakították át, hogy E85-ös üzemanyaggal működjön, amely 85%-ban bioetanolt és 15%-ban ólommentes benzint tartalmaz.
A bioüzemanyag önmagában nem újdonság: Brazíliában a cukornádból készült etanol évtizedek óta alapvető hajtóanyag, az Egyesült Államokban kukoricából állítanak elő nagy mennyiségű bioetanolt, Európában pedig a benzin is gyakran tartalmaz bioetanol-keveréket. A szőlőhulladékból előállított változat különösen érdekes, hiszen egyszerre kínál fenntartható energiaforrást és új lehetőséget a borászatok melléktermékeinek hasznosítására, amely egyébként sokszor kihasználatlan maradna.
Nem az Egyesült Királyság uralkodója az egyetlen, aki „borral tankol”, hiszen a technológia fejlődésének köszönhetően már a motorsportban is megjelent a bor. A világ egyik nagy energiaipari vállalata, a TotalEnergies teljesen megújuló versenyüzemanyagot fejlesztett, amely különböző bioalapú összetevőket – köztük borászati hulladékokat – is tartalmaz. Az Excellium Racing 100 nevű üzemanyagot a hosszútávú autóversenyzésben használják, ráadásul akár 65%-kal alacsonyabb CO₂-kibocsátás elérése a cél.
A kutatások szintjén is egyre komolyabb eredmények születnek. Spanyol vizsgálatok célja például az volt, hogy tanulmányozzák, mennyire képesek a szőlőmagolajból és bioetanolból készült keverékek kiváltani a hagyományos dízelüzemanyagot mezőgazdasági gépekben vagy kisebb motorokban. Megállapították, hogy a szőlőalapú biodízel nemcsak alkalmas a járművek meghajtására, hanem egyes esetekben még kedvezőbb károsanyag-kibocsátási értékeket is produkált.
Franciaországban még a busz is borral megy! Bordeaux környékén kísérleti jelleggel olyan buszokat is teszteltek már, amelyek a borkészítés során visszamaradó szőlőtörkölyből előállított bioetanollal működnek. A projektben részt vevő járműveken még külön felirat is hirdette: „I run on bioethanol produced from grape marc.”
A becslések szerint a globális bortermelés évente mintegy 13 millió tonna szőlőtörkölyt és egyéb mellékterméket termel, amelyek ma már többek között bioüzemanyag-, kozmetikai-, hő- és energiatermelési alapanyagként is hasznosíthatók. A jövő tehát már megérkezett: a szőlőhulladék felhasználása ma már nem futurisztikus ritkaság, hanem valós ipari lehetőség.
A bioüzemanyagok fejlődése ma már nem arról szól, hogy teljesen leváltsuk a hagyományos üzemanyagokat, hanem arról, hogyan tudjuk a meglévő rendszereket hatékonyabban és tisztábban működtetni. A szőlőhulladékból előállított üzemanyagok is ebbe a logikába illeszkednek: a borászat melléktermékei így nem kidobandó maradékká, hanem energiává alakítható erőforrássá válnak. A jövő üzemanyaga így nem feltétlenül különleges, új molekulákból érkezik – hanem abból, ami eddig is ott volt a pincék és présházak körül, csak épp nem így gondoltunk rá.
Lehet, hogy holnap sem kékfrankost tankolunk, de könnyen elképzelhető, hogy autónk üzemanyagának egy része a borászat melléktermékeiből készül majd.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
