A bor görög istene
1. Bár tigris és párduckíséretben is gyakran látható különböző ábrázolásokon, mi borhoz kötődő asszociációink miatt talán sűrűbben látjuk őt szőlőlevelekből font koszorúval a fején, kezében egy borospohárral és egy hosszú szüreti bottal, az úgynevezett thürszosszal.
2. Dionüszosz születését övezi talán a legbonyolultabb történet a görög mitológiában. A három lépcsős sztori közös szereplője a gyermeken kívül Zeusz, aki Perszephonét, az alvilág királynőjét ejtette teherbe. A megszületett csecsemőt azonban a főisten felesége, a féltékeny Héra brutális módon megölette. Zeusz darabjaiból rakta össze újra gyermekét, majd előbb egy halandó hercegnő méhébe, később saját combjába rejtette születéséig felesége elől.
3. A legenda szerint Dionüszosz még gyermekkorában fedezte fel, hogy a szőlőből bor készíthető. Tudását nem tartotta meg saját magának, kíséretével, a szatírokkal beutazta a világot, hogy mindenhol megismerjék a borkészítés tudományát.
4. Az sem okozott számára gondot, ha nem megfelelő minőségűre sikerült a bor: ha savanyú volt, mézet öntött bele, ha túl édes, citromot. Az ő szerepkörét követték később a lakomák keverőmesterei, akik ízlés szerint fűszerezték, a lakoma jellege szerint pedig vízzel hígították a bort.
5. Dionüszosz halandók közötti élete – mondanunk sem kell – a mámor jegyében telt. Nem jelentett azonban ez minden esetben pozitívumot. Gyakran előfordult ugyanis, hogy követői olyan felfokozott lelki állapotban jutottak, ahol agresszívvé váltak, széttépve azt, aki a közelükbe került. Ez is figyelmeztessen minket arra, hogy borfogyasztás csak mértékkel ajánlott!
Köztudott, hogy a görög istenek hosszú sorában Dionüszosz felel a borért és a mámorért. Mondhatjuk rá, nem is rossz szerepkör, de érdemes tudni róla, hogy nem csak a fogyasztásukban volt otthon, de a mezőgazdasághoz is értett, és termékenységet is adhatott. A következőkben öt tudnivaló foglaltunk össze erről a görög boristenről.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
