Helyzetkép a nemzetközi borpiacról
Átrendeződő súlypontok
Az, hogy az olyan klasszikus borfogyasztó országokban, mint például Franciaország, Olaszország vagy Németország tavaly csökkent az eladott palackok mennyisége, nem írható kizárólagosan a gazdasági helyzet számlájára. Régóta tartó trend ez már, hogy Európában a fiatalabb generáció egyelőre nem követi szülei példáját akkor, amikor döntést hoz arról, mit is rendel.
Ezzel párhuzamosan viszont vannak a világnak olyan részei, mint az Egyesült Államok, ahol emelkedik a kereslet. Még ha a jelenlegi helyzet – amely talán pont arrafelé ölti a leghisztérikusabb formát – átmenetileg meg is lassította a folyamatot, azon már nem változtatott, hogy az USA átvegye Olaszországtól a legtöbb bort elfogyasztó nemzetnek járó címet.
Amíg tehát Európára a stagnálás vagy éppen a visszaesés a jellemző, és amíg az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és Chilében egy folyamatos és kiegyenlített növekedés az általános, addig az igazán kiugró dinamikájú növekedést kétségtelenül Ázsia produkálja, Kínával és Japánnal az élen.
Az Újvilág belehúzott
Jelenleg azonban nemcsak a fogyasztásban törnek előre az Újvilág országai. Tavaly először fordult elő az, hogy a világ szőlőtermésének több mint a felét Európán kívül szüretelték.
Bár az export terén még mindig az öreg kontinens vezet – Olaszország a mennyiség és Franciaország az érték szempontjából -, Argentína, Chile, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland és az USA egyre tör előre. Annak ellenére történik ez, hogy jelenleg, a bizonytalan árfolyamok korában nem kifejezetten aludhat nyugodtan az, aki a hazai helyett a külföldi értékesítéstől várja a megváltást.
Mit iszunk?
Ha a borfogyasztást összehasonlítjuk a sörökkel vagy a párlatokkal, meg kell állapítanunk, hogy a boroknál sokkal kevésbé vagyunk márkaorientáltak, mint az utóbbi két italtípus esetében. Ennek köszönhető az is, hogy a bortermelés sokkal kevésbé koncentrált, mint két legfontosabb riválisa.
Ha ezen három italtípus legfontosabb 25 márkáját nézzük, azt kapjuk, hogy míg a söröknél 27%-ban, a párlatoknál 18%-ban, addig a boroknál mindössze 8%-ban fedik le a piacot. A leginkább márka tudatos ország az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia.
Mi változott?
A jelenlegi gazdasági szituáció fordulópontjára különböző jóslatok állnak rendelkezésre. A borpiacot szemlélve az optimistábbak 2009-ben, míg a pesszimistábbak 2011-ben gondolkoznak. Tény, hogy a helyzet két fő irányban alakította át borvásárlásainkat. Először is csökkent a prémium és a közepes árkategóriájú borok forgalma – ez legerősebben a csúcspezsgőket előállító Champagne-t érintette -, másrészt az éttermi fogyasztás helyett inkább otthonra veszünk magunknak bort.
Az egyik legújabb trend az alacsonyabb alkoholtartalmú borokhoz kötődik. Egyre jelentősebb az a réteg, amely szívesen vásárolna 12%-nál alacsonyabb alkoholtartalmú borokat. Különösen az ebédhez elfogyasztott bor hatását nem szeretnék az emberek a fejükben érezni. Egy tavaly végzett felmérés szerint egy angol borkiállítás látogatóinak majdnem kétharmada szintén nem érdeklődött a 13% alkohol feletti borok iránt.
A borvilág tehát változóban van, bizonyos divatok csak átmenetileg vannak velünk, míg mások komolyabb szerkezeti átalakítással járnak majd. Egy biztos, ezen változások mibenlétéről és tartósságáról nem a termelők, hanem a fogyasztók döntenek majd.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Nem csak azért érdemes a világban zajló átalakulásokat megfigyelni, mert bizonyos mértékben kérlelhetetlenül érintenek minket, de azért is, mert néhány, a fogyasztók szemléletmódjában történő változás lezajlik itthon is, néhánynak pedig egyelőre nyoma sincs. A rosé borok iránt például nálunk is óriási a érdeklődés, de kifejezetten alacsony alkoholtartalmú nedűket talán még nem keresnek olyan sokan.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
