Megint kérdezősködtünk
Még az ősz kezdetén zajlott le a Budai Várban a harmadik Pálinka- és Kolbászfesztivál. Bár a Vinoport standján a hazai párlat helyett bor került a poharakba, mégis úgy gondoltuk, kérdezősködni inkább pálinka témában illenék. A négynapos rendezvény alatt egy híján százötvenen osztották meg velünk, mit gondolnak a bódító hungaricumról.
Elsőként rögtön azzal indítottunk, hogy pálinkafogyasztási gyakoriságukról kérdeztük a standunk előtt megálló fesztiválozókat. A 149 ember közül mindössze öten jelölték meg, hogy egyáltalán nem isznak pálinkát – nem véletlen, hiszen adott volt a rendezvény tematikája -, őket azonnal ki is zártuk az értékelés további részéből.
Az ezután fennmaradók már kisebb vagy nagyobb gyakorisággal, de isznak pálinkát, 42%-uk csak akkor, ha nagyon kínálják, 23%-uk havonta, 32%-uk pedig hetente egyszer-kétszer tölt magának a hazai párlatból.
Ahogy a borokat, úgy a pálinkákat is a sokszínűség jellemzi, óriási különbség lehet az egyes típusok között, így fontosnak tartottuk megtudakolni, melyik a legnépszerűbb irányzat a fogyasztók körében. A legsikeresebb család, amire a voksok kicsivel több, mint fele érkezett, a klasszikus gyümölcspálinkákat tömörítette, ezek a válaszadók egyharmada által megjelölt ágyas és mézes variációkkal együtt, gyakorlatilag lefedték a kedvencek mezőnyét. Mind a tölgyfahordóban érlelt párlatok, mind a törkölypálinka jóval a 10%-os határ alatt maradt.
Harmadik kérdésünkkel arra kerestük a választ, hogy azon túl, hogy az emberek szeretik a pálinkát, tudnak-e róla valamit. Ennek felmérésére a „Miből készül a törkölypálinka?” kérdés szolgált, amelyre – őszinte örömünkre – az emberek 90%-a tudta a helyest választ. A maradék 10%-ot sikerült megtréfálnunk egyéb alternatívákkal. A legsikeresebb rossz válasz a gabona volt, e mellett a kérdőív kitöltőinek 6%-a döntött, de 2-2%-ot kapott a törkölyalma és must is.
Ezt követően azt szerettük volna megtudni, hogy milyen kép él a fogyasztók fejében a pálinkáról. A négy lehetőség közül a „hagyományos, magyar ital” volt a legelterjedtebb opció, emellett maradt a tollat ragadók többsége, egész pontosan 63%-a. Szintén sokan, pálinka kóstolóink 22%-a tartotta hozzá közel állónak a „gyümölcsök eszenciája” megfogalmazást. 11% döntött a humorosan is felfogható „orvosság”, és 4% az „egyre divatosabb, új felfedezés” lehetőségek mellett.
Záró kérdésünkben hat elterjedt, kifőzéshez gyakran használt gyümölcsöt soroltunk fel, arra kérve a pult másik oldalán állókat, hogy a számukra legszimpatikusabb pálinka-alapanyagot válasszák ki.
A gyümölcsök versenyének aranyérmét a szilva nyerte el, hiszen az emberek 30%-a döntött mellette, de az élmezőnyben volt még a kajszibarack és a meggy is, az élbolytól jelentősen lemaradva a körte, a szőlő és az alma zárta a sort.
Bár Hamvas Béla szerint inkább vagyunk bor- mint pálinkaország, az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségre tesz szert ez a hazai italtípus. Ha belegondolunk, nem is jogtalanul, hiszen a túláradó, az alapanyagra emlékeztető, friss gyümölcsillata, és íze a párlatok világának egyik legkedvesebb és legőszintébb tagjává teszi.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Az egyre hűvösebben induló napok és még hűvösebb esték nem csak a testes vörösborokhoz és a komolyabb édes különlegességekhez csinálnak kedvet, hanem mind gyakrabban előfordulhat, hogy jólesően fogunk a kezünkbe egy pálinkás poharat. A helyszín pedig otthonunk meghittségén túlmutatva lehet egy szórakozóhely vagy egy étterem is. A következőkben annak járunk utána, mit gondolunk mi, magyarok a pálinkáról.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
