Közlemény
Mint a 21 borász összefogásával idén elindított BalatonBor jelentős sikere is mutatja, leginkább a tóparti borászok viselik szívükön az olaszrizling fajta sorsát, ezért kezdeményezte idén februárban a három legismertebb balatoni borász szervezet, a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és a Csopaki Kódex, hogy keressünk új, kevésbé félrevezető nevet a fajta számára, ami különösen az export piacokra nézve fontos. Felhívásukra ötvennél is több névjavaslat érkezett. Ezekből a három szakmailag legmeggyőzőbb nevet továbbítják most a svájci szervezetnek, az UPOV-nak, mely megvizsgálja, hogy megfelelnek-e a nevek a nemzetközi szabályoknak (földrajzi nevek kizárása, stb.), mert enélkül nem lehet szabályos az új nevek használata:
Oris, Nemes és Mandola.
Az orisz hangzásában utal az olaszrizling névre, annak egyfajta összevonása, de már nincs benne kifejezetten sem az, hogy olasz, sem az, hogy rizling. A nemes rizling jelenleg is elfogadott fajtanévből elhagyva a félrevezető rizlinget pont az marad meg, ami a kezdeményezés fő üzenete, hogy ez a fajta nem holmi tömegbor, hanem magas minőséget adó nemes. A mandola név pedig a fajta talán legmeghatározóbb karakterjegyére, a mandulás ízjegyekre utal és szintén jó hangzású név.
Amennyiben ezek közül egynél többet is jóváhagy az UPOV, a borértő közönség szavazhatná meg, hogy melyik név lesz a befutó.
A felhívás kapcsán lábra kapott félreértések eloszlatására fontos kiemelni, hogy az olaszrizlingnek már most számos szinonimáját lehet használni, többek közt a Nemes Rizling név is szabályosan szerepelhetne helyette a címkéken, de a balatoni borász szervezetek szerint ezek közül egyik sem volt megfelelő, ezért döntöttek új név keresése mellett, mely a világpiacon versenyképes lehet az egyre elfogadottabb horvát graševina névvel szemben. Valójában tehát sokkal inkább a graševina helyett keresnek új nevet, és nem az olaszrizling helyett, mely azt már sajnos kellőképp bizonyította, hogy nem tud versenyre kelni világviszonylatban a horvát névvel – nem utolsósorban azért, mert az olasz jelző és a rizling megnevezés is félrevezető, az ezzel kapcsolatos magyarázkodás gyakorlatilag ellehetetleníti a fajta marketingjét.
Természetesen bármilyen új alternatív név bevezetése után is jogilag lehet majd használni a bejegyzett fajtaneveket, akár az olaszrizlinget vagy bármelyik más szinonimát, viszont a külpiacokon egyedül egy erős szakmai konszenzussal bevezetett új névvel lehet esélyünk, ha nem akarjuk elfogadni a már-már sztenderdként elismert graševina nevet.
A BalatonBor, a régió és az olaszrizling kapcsolatának jövőjéről:
Márkanévként a BalatonBor már önmagában is az olaszrizling név egyfajta piaci alternatívája lehetne, de a jövőben rozé, sőt gyöngyöző és vörös BalatonBor bevezetését is tervezik, ezért célszerűbb új fajtanévvel tisztázni a félreértéseket. Az idei szüret után jóval több BalatonBor kerülhet piacra, mivel jó néhány pincénél már most elfogyott a májusban piacra került tétel, ami a siker talán leginkább kézzel fogható jele. A borász együttműködéssel indult BalatonBor program stratégiai célja a minőségi szőlő felvásárlási árainak és ezáltal a gazdák megélhetésének javítása a régióban, ezért idén új ajánlásként fogalmazzák meg a 130 forint feletti felvásárlási ár követelményét, amennyiben az adott tétel akár csak részben is felvásárolt szőlőből készül.
Jásdi István, a felvásárlási árakról írt cikkéért ide kattintson>>
A Balaton körüli borászati szervezetek bejelentették, mely három névötlet esélyes, hogy kiváltsa az olaszrizling, sőt a grasevina nevét. Azt is rögzítették, hogy a BalatonBor esetében emelik a szőlők felvásárlásának árát.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
