2011-ben az Év Hala a kősüllő
A sügérfélék családjába tartozó kősüllővel hazánk majdnem minden nagyobb, oxigénben dús vízében találkozhatunk, így a Balatontól kezdve, a Fertő-tavon át, egészen a Tisza-tóig, és természetesen a folyóinkban (Duna, Tisza, Maros, Dráva, Rába stb.) is egyre nagyobb populációi jelennek meg annak köszönhetően, hogy bár lazább fogási szabályozás alá esik társaihoz képest, manapság egyre több helyi társaság korlátozza fogását. Ennek köszönhetően a 20 cm-es méret helyett csupán a 25 cm fölötti példányok foghatók, amivel lehetővé tesznek az állatok számára egy évben egy második szaporodási ciklust is.
„Bár hazánkban egyre jobban terjed e faj, a környező országokban, így például Ausztriában, Szerbiában és Romániában is jelen vannak, míg nálunk északabbra csupán Csehországban bukkantak néhány példányára a közelmúltban. Egyébként a kősüllő esetén egy pontokaszpikus fajjal állunk szemben, ami annyit takar, hogy a Fekete- és Kaszpi-tenger vidékéről származó állat.” – meséli Dr. Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke.
A kősüllő címéről elmondta, hogy magát, a díjazást egy évvel korábban találták ki, hogy egyes hazai ősi fajokat a publikum elé tárjanak. „Szerettük volna a halkedvelő fogyasztók figyelmét a különleges magyar fajokra irányítani, ugyanis halfaunánk 20%-a ma már új, határainkon kívülről érkezett fajokból áll, ami nem feltétlenül kedvez az olyan ősi fajoknak, mint a kősüllő is.
Így 2009-ben, osztrák és német minta alapján egy versenyeztetési rendszert alakítottunk ki. Ennek értelmében első évben a társaság tagjai kiválasztották a nyúldomolykót a 2010-es Év halának. Majd a következő évben már szerettük volna a fogyasztókat, a horgászokat és a halkedvelőket is bevonni az Év Hala választásába. Három fajt, a sujtásos küszt, a réti csíkot és a kősüllőt kiválasztottuk a Haltani Társaság tagjaival együttesen. Ezekből 2010. december 31. éjfélig több ezren választották ki a kősüllőt.”
Harka Ákos és munkatársai azért tartják fontosnak ezt a közvélemény-kutatási módszert, mert ezzel beszélgetések indíthatok el a fajtákról, az értékek számon tartása is elindul, szakmai fórumokon adhatnak hangot az emberek e témában kialakult véleményüknek.
Ha a 2011-ben az Év Halának választott kősüllőt szeretnénk egy étteremben vagy a saját konyhánkban megízlelni, nem kell félnünk a szálkáktól, hiszen e faj szálkamentes, zsírmentes, és bár száraz állagú, mégsem a nagyon szárazak közé sorolandó, omlós, elkészítése, majd fogyasztása során sem esik szét.
A kősüllő egyébként a balatoni fogassüllő rokona, ami megmutatkozik hasonlóságukban is. Így ha receptet szeretnénk keresni frissen beszerzett kősüllőnk elkészítéséhez, lapozzuk fel például Az Ínyesmester szakácskönyvéből a fogas bormártással receptet, az á la Morny módra készült változatot, de akár gombás és szardellás süllőt is kipróbálhatjuk. Egy-egy ilyen fogáshoz igyunk a Badacsonyi borvidékről vagy Csopakról származó fehérbort, amiben már ízében és hangulatában is ott csörgedezik a hal és a víz komplex aromája.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
A Magyar Haltani Társaság 2010-ben kiválasztott három halfajt, hogy aztán egy közönségszavazáson kiderüljön, ezek közül melyik viselheti 2011-ben az Év Hala címet. Ezen a megmérettetésen a nagyon ízletes húsú kősüllő állhatott dobogóra. A Sander volgensis névre hallgató állatfaj elterjedése és húsának ízletessége miatt is fontos gasztronómiai szerepet tölthet be a jövőben.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
