Emmanuel Macron köztársasági elnök az ügy fő szószólója
„Úgy hiszem, mi lehetünk az első glifozát nélkül működő bortermelő ország.” Ezt maga Emmanuel Macron francia köztársasági elnök mondta február végén a párizsi mezőgazdasági szakkiállításon tartott beszédében. Ráadásul megjelölte hozzá a 2022-es céldátumot is, ami merész vállalásnak tűnik annak fényében, hogy ez a legelterjedtebb szer a növényvédelemben, évente közel 5 milliárd dollárnyi fogy belőle. Egy nemrégiben elvégzett amerikai kutatás során kimutatták a vegyület jelenlétét a vizsgált húszból tizenkilenc sörben, borban és ciderben (köztük a biotermékekben is). Igaz, az amerikai és EU-s határértéknél jóval kisebb mennyiségben, egy átlagos testsúlyú férfinak a káros hatásokhoz a számítások szerint napi 44 üveggel kellene az említett italokból meginnia.
A glifozát gyomírtó hatását 1970-ben fedezték fel, akkor terjedt el igazán, amikor a mezőgazdaságban megjelentek a génmódosított, glifozát-rezisztens haszonnövények (elsősorban gabonafélék, valamint a szójabab és a kukorica). A borászok is gyakran használják a szőlőtőkék tövénél.
Macron a több területet érintő „Európai reneszánsz” kampánya keretében hirdetett harcot a glifozát ellen, amelynek végén az egész bolygót szeretné megszabadítani az anyagtól. Nem véletlen, hogy a „tisztogatást” a borágazatnál kezdené, hiszen a bor a francia kultúra szerves része, ráadásul a szereplők részéről mutatkozik fogadókészség. A francia pincészetek jó része évek óta igyekszik egyre kevesebb gyomirtót használni és inkább a drágább és munkaigényesebb mechanikus vagy gépesített földmunkára áll át. Az ország független borászainak 40 százaléka már minősítetten organikus vagy fenntartható módon gazdálkodik, további 40 százalékuk pedig szeretné ugyanezt elérni.
15 százalékuknak azonban nincs rövidtávú megoldása a glifozát kiváltására
– ezt már Bernard Artigue válaszolta a Wine Spectator kérdésére. A Gironde-i Mezőgazdasági Kamara elnöke szerint ezen pincészetek jelentős része meredek szőlőskertekben dolgozik, ahol nehezen megoldható a fizikai talajművelés, ezért a három éves határidőt nem tartja reálisnak.
2022-re teljesen kivezetnék a francia borágazatból a vegyületet, ami a tudomány mai állása szerint a gluténérzékenység kialakulásáért felelős.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
