Heimann Zoltán nyilatkozott 1. rész
Milyen elképzelés alapján született meg a Barbár?
2008-ban úgy gondoltuk, hogy a pincészet tekintélyének megalapozásához szükség van egy kiemelkedő tételre, amely a pince portfóliójában a legnagyobb presztízzsel bír. Nagyot akartunk alkotni. A 2006 adta konstelláció ehhez több szempontból is megfelelő volt, hiszen a vörösborok kapcsán különösen kiemelkedőnek tartott évjárat ténye mellett ekkor állt rendelkezésre az első érdemi termés a saját telepítésű merlot és cabernet franc ültetvényeinken.
Hogyan zajlott a házasítás folyamata?
Nagy izgalommal vágtunk bele a munkába, először úgy gondoltuk, cabernet franc-ból és merlot-ból épül majd fel a bor. Az így összeállított mintákból azonban hiányoltunk egy kis egyediséget, egy kis fűszert. Ezért került bele a tannat, amely egy Délnyugat-Franciaországból, Madiran vidékéről származó szőlőfajta.
Félhektárnyi mennyiség állt belőle rendelkezésre, annak idején azért telepítettük el, hogy egy különleges, idegen fűszert vigyen a borainkba. Bár a tannat hazájában és a világ más borvidékein is az őserőt jelképezi, Szekszárdon anélkül, hogy elveszítené masszív felépítését, szert tesz egy barátságos karakterre is.
Végül tehát merlot-ból, cabernet franc-ból és tannat-ból állt össze a házasítás?
Szép volt a bor, de még mindig nem éreztük tökéletesnek: egy kis csibészség hiányzott belőle. Ekkor jött az ötlet: tegyünk bele kékfrankost is! Méghozzá nem is akármilyet, hiszen ugyancsak 2006-ban jutottunk hozzá egy negyvenéves tőkékből álló, kékfrankossal beültetett birtokrészhez. Ez a komponens kellett ahhoz, hogy igazán huszáros legyen a bor.
Ha belegondolok, ez így nem is hangzik olyan nehéznek, pedig sokat dolgoztunk vele, sokat kóstoltunk, legalább tízszer futottunk neki a feladatnak. Miután azonban megszületett a cuvée, már egyenes volt az út, megkerestük a legszebb, legmasszívabb üveget, a legjobb dugót.
Honnan a név?
Korábban a Cervaes borunkkal már kötődtünk a bartóki örökséghez, e bor kapcsán pedig elsőként az Allegro Barbaro című, 1911-ben írt zongoraműve jutott az eszünkbe. A barbaro szó jelentése zenei értelemben erősen, gyorsan, akár barbárosan; innen jött a név. A borral is a letűnt kort akartuk megjeleníteni, az aranykor iránti nosztalgiánkat kifejezni, ezért is került Nagy László idézete a címkére: „Ez a világ ellobbant.”
Hogyan fogadta a piac a bort?
A 2006-os Barbár 6900 forintos árfekvéssel került a piacra. Emlékszem, mennyire izgultunk, hiszen ez nem csak a pincészet akkor legdrágább borának számított, de sajnos ekkor köszöntött be a gazdasági válság időszaka is. Sok, a 10 ezer forintos kategóriába tartozó vörösbor ára süllyedt lejjebb, mi pedig pont ekkor törtünk be a prémium szegmensbe.
A bor ugyanakkor érdeklődő fogadtatásban részesült, amelyet csak megerősített, hogy csúcsborrá választották a Pannon Bormustrán, és a bordeaux-i Challenge International du Vinen is aranyérmet nyert.
A következő tétel a 2007-es volt. Történt változás a két évjárat között?
Csak egészen minimális. Az első borunkban a fajtaarányok így alakultak: 40% merlot, 30% cabernet franc, 20% tannat és 10% kékfrankos. 2007-ben a tannat jelenléte megerősödött, a merlot-é kissé visszalépett, így a három vezető fajtából egységesen 30-30% került a palackba. A másik újítás egybeesett a pince érlelési filozófiájának megváltozásával: a cabernet franc és a merlot nagyobb, 300-500 literes barrique hordóba került, a tannat és a kékfrankos pedig ezerliteres ászokhordóban érett. Ez az évjárat a brüsszeli Concours Mondial des Vins-ről hozott haza egy aranyérmet.
Cikkünket holnap folytatjuk.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
A szombaton átadásra került Pannon Bormustra-díjakat már felsoroltuk egy zsűritaggal, Andreas Larssonnal készített interjúnkat követően. Ma a vörösborok mezőnyében két legjobban szereplő bor készítőjével, Heimann Zoltánnal beszélgetünk. A szekszárdi gazdát a 2009-es Barbár szereplése kapcsán e borról eddigi évjáratairól kérdeztük.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
