Konferenciák az globális felmelegedés kérdéskörében
Dijon
Kezdjük talán a legkorábbival, amelyet a Dijonban működő burgundi egyetemen rendeztek meg. Úgy tűnik, hogy ezen az alkalmon a figyelem középpontjában a syrah szőlőfajta állt. Bernard Seguin mezőgazdasági szakkutató elmondta, hogy véleménye szerint ha így folytatódik tovább a hőmérséklet-emelkedés, akkor az eddig kizárólag Dél-Franciaországban honos szőlőfajta a század végére Champagne magasságában is biztonsággal beérik majd.
A fajtának egyébként klasszikus vidéke egyértelműen a Rhone folyó völgye, ahol az egyik leghíresebb házasításban a Chateauneuf –du-Pape-ban kiemelkedően fontosabb szerepet tölt be. Ezen a vidéken a történelmi adatok szerint 1945-ben még október elején szüreteltek, míg ez az esemény ma már kora szeptemberre esik. Az előadó számításai szerint 2050-ben már augusztus elején betakaríthatják a termést.
Chicago
Komoly kérdéseket vetnek fel ezek az eredmények. Hiszen így kérdésessé válik, hogy vajon a jövőben célszerű-e kitartani az egyes vidékekre jellemző tradicionális fajták mellett, vagy újakkal kellene kísérletezni. A témának ez a vetülete állt a chicagói konferencia középpontjában is. Ezen a rendezvényen azonban a tudósok helyett inkább a világ különböző pontjairól származó borászatok képviselői osztották meg egymással tapasztalataikat.
Sokan abból a kérdésből indultak ki, hogy vajon itt tényleg a globális felmelegedéssel van dolgunk, vagy egyszerűen csak egy hosszan tartó időjárási különlegességről. David Powell, az ausztrál Barossa vidékén dolgozó borász, egyáltalán nem biztos abban, hogy valóban visszafordíthatatlan jelenségről van szó, vagy csupán egy átmeneti kilengésről.
A Louis Roederer champagne ház képviseletében Jean-Baptiste Lecaillon elmondta, hogy véleménye szerint egyértelmű a változás tapasztalva azt, hogy saját vidékükön mennyivel biztosabban érik be az utóbbi időben az egyébként kényes pinot noir szőlőfajta. Kérdés, hogy mi lesz a helyzet a jövőben. Vannak olyanok is, akik már tudatosan olyan szőlőfajták felé fordulnak amikor telepítéseiket tervezik, amelyek igénylik a meleget. Így például előfordulhat, hogy a jövőben egyre többet hallunk majd egy Nero d’Avola nevű szőlőfajtáról, amellyel évszázadok óta nincs probléma a forró Szicíliában. A portóiba pedig elméletileg egyre nagyobb arányban kerül majd Touriga National, amelyet eddig is a borvidék melegebb területeire ültettek.
Vannak olyan borászok is, akik a szőlészetben keresik a megoldást. Thomas Duroux, a Chateau Palmer vezetője szerint a szőlészeti mechanizmusok helyes megválasztása mellett nagy figyelmet kell szentelni a megfelelő alanyfajták megválasztásának.
Barcelona
Ez a rendezvény még a jövő zenéje, hiszen csak februárban kerül majd rá sor. A konferencia fővédnöke Al Gore, volt amerikai alelnök lesz, aki már évek óta élharcosa a globális felmelegedés elleni küzdelemnek, és aki egy hónapja béke Nobel-díjban részesült. Ebben az esetben valószínűleg könnyebb dolga lesz az átlagoshoz képest, hiszen a borászok személyében különösen motivált hallgatóközönségre talált. Ők azok, akik a saját bőrükön tapasztalják a klímaváltozás hatásait, és akiknek jövőbeli tevékenysége egyértelműen köthető ehhez a változáshoz.
Néhányan másképp nevezik tehát a jelenséget, mint a többiek. Azonban senki sem kérdőjelezi meg a lezajló és a bőrünkön is tapasztalható változások valódiságát. Valahol egyelőre örülhetnek a történteknek, például Angliában, ahol az utóbbi időkben virágzó borkultúráról beszélnek, valahol pedig aggodalmat válthat ki a borászokból, mint mondjuk Portugáliában, ahol eddig sem a hideg jelentette a problémát.
Néha úgy tűnik az egész világ a klímaváltozásról beszélt, beszél vagy fog beszélni. Nézzük meg, hogy az utóbbi időben hol tartottak ebben a témába konferenciákat, és hogy mire jutottak, valamint hogy a világ mely pontján boncolgatják tovább a témát a közeljövőben. A három helyszín (időrendi sorrendben) Dijon, Chicago, Barcelona.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
