Az angyalok hivatalos itala
A legtöbb szőlőben már vége volt a szüretnek, amikor november végén Tokajba látogattunk. Sőt a legtöbb bor is kiforrt már. Kóstoltunk hordóból, tartályból és üvegből száraz, majdnem száraz és édes bort. Közben pedig beszélgettünk arról, hogy decemberben miképp is ejthetnénk legbiztosabban rabul Tokaj-Hegyalja borvidékét havi témaként.
December – ünnepek – karácsony. Ez ugye teljesen egyértelmű. Kérdés, hogy mennyire kell a tokajinak az ünnepekről szólnia, vagy mennyire nem. Merthogy az egyik oldalról igaz az, ha minden magyar család csak egy üveg aszút nyitna a karácsonyi vacsorához, akkor Tokajnak értékesítési gondjai lennének. Ugyanakkor, ha reálisak vagyunk egyelőre sajnos távolinak tűnik még a nap, amikor az ünnepi étkezés részévé válik minden magyar családban a bor. Így tehát nem célszerű leszűkítenünk erre az időszakra a tokaji borok kortyolgatását, azért sem, mert Tokaj nem pusztán az aszúról szól.
Még egy fontos dolgot kell megemlítenünk. A tokaji borokat nem azért készítik a szokásosnál nagyobb kockázatot és munkát vállalva, hogy hosszú éveken keresztül a nappali szekrénysorának tetejét díszítsék. A bort függetlenül attól, hogy ajándékba kaptuk vagy megvásároltuk, inni kell. Nem nézegetni, nem büszkélkedni vele, hanem élvezni. Mert beszélhetünk itt arról, hogy a tokaji bor így, meg a tokaji bor úgy… semmit sem ér, amíg az ember meg nem kóstolja. Mert, amint egy igazán jó bort kóstol az ember erről a borvidékről, többször már nem kell győzködni.
Úgyhogy erről a lehetőségről már előre letettünk. Nem meggyőzni szeretnénk, de nézzük akkor, hogy mi lesz helyette: a helyi szőlőfajták és jellemző bortípusok mellett részletesen végigvesszük az aszúkészítés folyamatát és azt, hogy mit is jelent az a kifejezés, hogy késői szüret a palackokon. Szó lesz a borvidék egyik leghíresebb borászáról, a tokaji megítéléséről a világ szemével, valamint a különböző herce-hurcákról, amik az utóbbi időben a borvidék nevét kísérték. Kitekintünk majd Franciaország, Németország és Ausztria legfontosabb édesbortermő vidékeire, valamint teszünk egy kitérőt az édes vörösborok világába is. Ezek mellett pedig szóba kerül még a gasztronómia, külön kiemelve a sajtok világát, valamint az egyik legfontosabb kérdésként egészségünk is.
Itt van tehát a december, amely köszönhetően a nagy családi lakomáknak és az év többi részéhez képest talán nyugodtabb estéknek, kiváló arra, hogy közelebbi barátságot kössünk ennek a vidéknek a boraival. Hogy aztán ne múlhasson el többet hónap, amikor nem térünk vissza hozzá.
Tóth Adrienn
Az angyalok nem tekinthetők kiskorúaknak, akkor pedig miért kárhoztatnánk őket málnaszörpre vagy harmatcseppre? Angyalaink, akik megszámlálhatatlan idő óta velünk vannak – főleg itt a Kárpát medencében – valószínűleg legszívesebben tokajit isznak, a logika legalábbis mindenképpen ezt diktálja. Hiszen melyik másik italhoz illeszthetnénk hasonló szavakat, mint „nedű” vagy „nektár”? Ezek a borok gazdagok, összetettek, mégis átjárja őket egy légies könnyedség, amely rajtuk kívül talán csak az angyalszárnyak kiváltsága.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
