A mádi dűlők bemutatása a feladatom

A Royal Tokaji főborászával, Áts Károllyal készített interjúnk első részében a pincészet által készített aszúkról, az Áts Cuvéeről és az egyre bővülő száraz borsorukról tudhattunk meg többet. Mai cikkünkben jobban elmerülünk a száraz borok világában, sorra véve a szempontokat, amelyek döntő mértékben meghatároznak egy dűlőszelektált száraz furmintot. Az első ezek közül logikusan a termőhely lehet.

Áts Károllyal beszélgettünk 2. rész

Cikkünk első részéhez kattints IDE!

Tokaj csodákat tud, de Mád ezen belül egy külön világ. Ami nem azt jelenti, hogy valami mennyiségileg elhanyagolható kuriózum, hiszen Tokaj-Hegyalja termőterületeinek egyötöde, 1100 hektár Mád határához tartozik.

Egy ekkora területen logikus, hogy nagyon változatos a dombok fekvése, a talajadottságoknak azonban közös jellemzője a kiemelkedően magas zeolittartalom. A dűlők egyedi, különleges adottságait nekünk a furmintokon keresztül kell bemutatnunk.

A dűlők adta egyedi terroir tehát rendelkezésre áll. Mit kell tennie a borásznak?

Tudatosan kell kialakítanunk azokat a szőlészeti és borászati munkafolyamatokat, amelyek a dűlőket valóban reprezentálni képes száraz borok elkészítéséhez vezethetnek.

Ehhez például elengedhetetlen a szüret idején zajló szigorú válogatás. A botritisz ugyanis kihagyhatatlan a speciális, édes tokaji borok esetében, a száraz borba kerülve azonban azt tapasztaljuk, hogy eluralkodik rajta, eltakarva a furmint fajtakarakterét, és elviszi a bort egy szamorodnis irányba.

Mekkora jelentősége van a klónok közötti különbségnek a furmintok esetében?

Jelentős, épp ezért meg kell találnunk a megfelelő ősklónokat. Ugyanis ezek apró fürtjei és bogyói teszik lehetővé, hogy a borban végül koncentráltan jelenjen meg az adott terület ízvilága.

A száraz furmintok kapcsán úgy érzem, még mindig az út elején járunk, hiszen az úttörőnek számító Szepsy István nyomán alig egy évtizede foglalkozunk tudatosan ezzel a bortípussal. A területek a rendelkezésünkre állnak, most a megfelelő klónokat keressük.

dűlő, mád, royal tokaji, tokaj, úrágya

Hogy zajlik ez a gyakorlatban?

Év közben folyamatosan járjuk az öreg, vegyes ültetvényeket, és figyeljük, majd szelekciós céllal megjelöljük a kiemelkedő egyedeket. A ’60-’70-es évek telepítéseinél sajnos a mennyiségi szempont dominált, így olyan furmintklónok terjedtek el, amelyek inkább bő termést produkáltak, pedig a minőséghez pont ennek az ellentéte, a kisebb mennyiséget eredményező, apró bogyók kellenek.

A szüreti válogatáson, a dűlőkön és a megfelelő klónokon túl mi határozza meg még alapvetően a száraz furmintokat?

Szerintem jelentősége van annak, hogy mi a Royalnál 1999 óta egy, a Kertészeti Egyetem által kiszelektált speciális élesztőt alkalmazunk, amelyet egy erjedő aszúnkból választottak ki a kutatók.

Az erjesztésen túl pedig még ott van a hordós érlelés kérdése. 300-500 literes hordókat használunk, különböző égetettségi fokokkal. 2004 óta keressük az egyes dűlőkhöz illő hordót, de úgy találom, ennek eldöntése nagyon évjáratfüggő.

Az új fahordós érlelésnek a nagy formátumú fehérboroknál nagy jelentősége van; ha ezt elhagynánk, úgy vélem, nem tudnánk igazán bemutatni a termőhelyet. Mindazonáltal csak addig érleljük új hordóban a borokat, amíg az konstruktívan ad hozzá, amíg kiemeli a szőlő eredeti ízeit: nem célom, hogy rátelepedjen. Ha eléri a kívánt pontot, a bort átfejtjük idősebb hordókba. Az évjáratok közötti különbség összehasonlítása végett a 2009-es Szent Tamás 15 hónapot töltött hordóban, végig új fában, míg ugyanez a bor 2010-ben már csak egy évet volt hordóban, és hat hónap után kivettem az új hordóból.

áts károly, portré, royal tokaji, tokaj

Mesélnél nekünk a dűlőkről, hogy képet kaphassunk borban megjelenő karakterük hátteréről?

A Szent Tamás vörös nyiroktalajának jelentős a zeolit- és andezittartalma. Az itteni 1,4 hektáros ültetvényünk már több mint 30 éves. A tarcali Mézes Málynál a vulkanikus altalajt lösz borítja, erre a területre mindig is a lágyabb savérzet volt jellemző. Épp ezért lepődtem meg, amikor 2011 forró hónapjaiban pont ez a lösz tartotta legjobban a savakat.

Az ilyen tapasztalatokkal szembesülve mindig rájön az ember, mennyire nem lehet rutinból borászkodni. Persze mindenből tanulunk, de mégis minden új évjárat olyan, mintha tiszta lappal indulnánk, mindig új tanulságokkal, meglepetésekkel találkozunk.

A Mézes Mállyal kapcsolatban van még egy fontos, a közelmúlthoz kapcsolódó megfigyelésem. Az ültetvényünk itt ’90-es telepítésű, tehát 2010-ben volt húszéves. Ezzel az évjárattal azonban fordulópont következett be a tőkék életében, ugyanis ekkortól az eddig inkább gyümölcsös jegyeivel hódító borban megjelent egy ásványos karakter, amit én annak tudok be, hogy ennyi időre volt szüksége a gyökereknek, míg a löszrétegen áthaladva elérték az alsóbb, ásványos altalajt. A 2011-es évjárat borain ez még erősebben érezhető.

Beszéltünk a Szent Tamásról és a Mézes Mályról, arról a két dűlőről, ahonnan önállóan hoztok forgalomba furmintot. Mit kell tudnunk a Birsalmásról?

Ez Mád egyik legkisebb dűlője, itt találkozik az Alföld és a Zempléni-hegység. Kevert talajában megtalálható a fekete erdőtalaj, a zeolit, az agyag, a lösz, a nyirok. Az innen származó borok szerintem könnyen értelmezhetők és szerethetők, érdekességképpen jellemző rájuk egy mentás, kapros karakter. Ennek a dűlőnek a terméséből mi csak aszút készítünk.

dűlő, royal tokaji, szent tamás, tokaj

Persze a dűlőkről szólva nem feledkezhetünk el a Betsekről sem, amely az egyik legnagyobb kiterjedésű ültetvényünk. Erre a földterületre a zeolitos, fekete nyiroktalaj a jellemző. Készítünk róla száraz furmintot, de ez önmagában nem kerül forgalomba. Az itt termett aszúnak és száraz boroknak számomra az a különlegessége, hogy van bennük egy rózsaborsos íz, amely csípősségének érzete a nyelv két oldalán az érleléssel csak fokozódik.

Számtalan szempontot vettünk sorra, amelyek hatással vannak a borok végső megjelenési formájára. Úgyhogy végül megkérdezzük, mennyire nehéz egy borász dolga?

A bor élete 80%-ban a tőkén dől el. Ha az ember rosszul dönt a szüret időzítéséről, a hiba már nem hozható helyre. Ha azonban jól dönt, már nem nagyon ronthatja el a bort. A borász fejében egy idő után kialakul egy elképzelés, hogy milyen borra számít; igazán azonban csak akkor dől el a bor sorsa, amikor az kikerül a hordóból. Szerintem egy borásznak nem az a célja, hogy különböző munkafolyamatok révén kialakítsa a bort, hanem a természet által, az adott évjáratban létrehozott termés finom terelgetésével kell a csodákat elérnie.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre! 

 

 

A Royal Tokaji főborászával, Áts Károllyal készített interjúnk első részében a pincészet által készített aszúkról, az Áts Cuvéeről és az egyre bővülő száraz borsorukról tudhattunk meg többet. Mai cikkünkben jobban elmerülünk a száraz borok világában, sorra véve a szempontokat, amelyek döntő mértékben meghatároznak egy dűlőszelektált száraz furmintot. Az első ezek közül logikusan a termőhely lehet.

Csatlakozz

Tetszett a cikkünk? Iratkozz fel hírlevelünkre!

feliratkozásos form

Holnap!
Jegyvásárlás

Winelovers TOP 100: a legjobb gyümölcshangúlyos vörösborok

2026. nov. 12. · 18:00 · Winelovers Wine College
Jegyet veszek
Tanulj a borokról

Őszi kurzusok a Winelovers Wine College-ban

Alapozó tanfolyamok, mesterkurzusok, borász kóstolók is várnak
Kurzusok
Kapcsolódó borokTokaji borokMutasd a kínálatot →
Winelovers100 Magazin

Megjelent a Winelovers 100+ magazin

Magyarország 100 legjobb bora és a mögöttük álló történetek egy magazinban.
Lelőhelyek
Rendeld házhoz

A Winelovers Top 100 borai a webshopban

Megnézem
Friss WWA eredmények

2026 díjazottak

Megvannak a Winelovers Wine Awards 2026 díjazottjai – nézd meg a győztes borokat!
Eredmények
FRISS TERMÉS

Kapcsolódó cikkeink

Kedvencek a winelovers webshopról