A közepesen intenzív, gyümölcsös-fűszeres illatkép néhány másodperc elteltével étcsokoládéval egészül ki. Kóstolva azt tapasztaljuk, már inkább a fűszeres jegyek a meghatározóak, amelyek azért ilyen kellemesek, mert üde savakkal, érett tanninnal párosulnak, és mert két forrásból származnak, e bor esetében ugyanis összeadódik a szőlőfajta eredeti fűszeres zamata a hordós érleléskor felszedett aromákkal. A ropogós cseresznye azért ott marad a háttérben. Egy rozmaringgal és paradicsommal készített bárányragut vagy harcsapaprikást kínálnánk hozzá, ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy kiürül a palack a vacsora végére.
Szekszárdi Kékfrankos
