Az illat első szippantásra visszafogott, de csak azért, hogy aztán szinte robbanásszerűen kinyíljon. Az illat gazdaggá válik, a mineralitás például, úgy tör elő, mintha két kőzetdarabot koccintanának össze. E mellett pedig réti növények, vadvirágok érezhetők, dohányfüst, és egy leheletnyi mézre emlékeztető édes illatemlék. Ízében telt, testes, sőt robusztus. A kérdés ebben az esetben az, hogy az embereket a külső alapján ítéled meg, vagy igyekszel egy kicsit belsőségesebben megismerni őket. A válaszod pedig nemcsak az emberekre igaz, hanem a borokra is. Nagy tanulsága ennek a bornak is, hogyha elsőre nem tárulkozik fel, érdemes neki egy kis időt adni, mert ha ezt nem teszi meg valaki sok mindenről maradhat le.

