A gyűjtők egyre messzebbre kalandoznak a klasszikus borvidékektől. Az Etna vulkanikus vörösei, Santorini sós assyrtikói vagy az angol pezsgők már nem pusztán sommelier-kedvencek – lassan a nemzetközi gyűjtői piac térképére is felkerülnek. Kik az új kedvencek? És vajon magyar borvidékek is felkerülhetnek a nagy felfedezések listájára?
A borvilág egyik legmakacsabb sztereotípiája szerint a nők kifinomultabb orral, érzékenyebb ízleléssel és jobb memóriával közelítenek a borokhoz, ezért eleve ügyesebb kóstolók. Nőként belegondolva akár vonzó is lehetne az állítás, a valóság azonban, mint egy jó bor, ennél összetettebb. Járjunk most együtt utána a kérdésnek!
A modern sommelier már nemcsak bort ajánl, hanem helyzeteket értelmez, vendéget ért és élményt tervez. De közben felmerül a kérdés: meddig tágítható a szerep anélkül, hogy elmosódna a szakma lényege?
Az idei Winelovers Wine Awards-on egy amerikai, egy dán és egy japán borszakértőt kérdeztem a borvilág jövőjéről. Bár különböző kontinensekről érkeztek, a legfontosabb kérdésekben meglepően hasonló véleményt fogalmaztak meg.
A Winelovers Wine Awards hetében nemcsak borok, hanem sommelierek is versenyeztek a Margitszigeten. A III. Open Hungarian Sommelier Championship döntőjén testközelből láthattam, hogy a sikerhez nemcsak borismeretre, hanem koncentrációra, rutinra és gyors döntésekre is szükség van.
_1.jpg "A görög bor története nem Athénban kezdődik, hanem a tengeren")
Bár sokan Görögországhoz, Athénhoz kötik, a bor története valójában nem egyetlen városban, és nem is a klasszikus görög világban kezdődik.
Portugáliában járva ezúttal nemcsak a tájat és a borokat, hanem az espumantékat is felfedeztem. Hét palackon keresztül mutatom meg, mennyire sokszínű és alulértékelt a portugál pezsgők világa – az Atlanti-parttól Bairradáig.
A borvilágban kevés kérdés hangzik egyszerűbben annál, mint hogy melyik a legidősebb szőlőfajta. Azonban, ha válaszként egy névre és egy konkrét évszámra várnánk, akkor az már nem is olyan egyszerű.
A húsvét az ízek ünnepe: a böjt végétől a sonkás-tojásos fogásokon át a bárányételekig megmutatjuk, milyen borok illenek az ünnepi asztalra — sőt, a locsolással kiérdemelt csokitojás mellé is ajánlunk egy pohárral.
Az amerikai szőlőkabóca nem új Európában, de ma is komoly veszély. Észak-Amerikából származik, és jelenlétét 1958-ban észlelték először Franciaország délnyugati szőlőiben, bár valószínűleg már korábban, szaporítóanyaggal került be. Magyarországon 2006-ban jelent meg először.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
